2022. május 17. - Paszkál
EUR : 384.69
USD : 368.72
Időjárás ikon20°14°

Delbos-Corfield-jelentés: Magyarország választási autokrácia

Magyarországon a helyzet csak romlott azóta, hogy az Európai Parlament (EP) 2018 szeptemberében tagjainak kétharmados többségével elfogadta a Judith Sargentini által készített jelentést a magyarországi jogállamiság, demokrácia és alapvető jogok helyzetéről. Ez a véleménye Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselőnek, aki az Európai Parlament megbízásából újabb állásfoglalást állít össze arról, hogy az országban súlyosan sérülnek-e az unió alapértékei, írja a Népszava.

A Delbos-Corfield által asztalra tett parlamenti jelentéstervezet szerint az aggályok ugyanazok, mint négy évvel ezelőtt, a Sargentini-jelentés idején. Sőt, időközben számos új probléma merült fel, mint a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás függetlenségének további csorbítása.

A határozott uniós fellépés hiányában Magyarország mára választási autokráciává vált, véli a jelentéstevő. Éppen ezért sürgeti a kormányközi tanácsot, hogy lépjen tovább a hetes cikkelyes eljárásban, intézzen ajánlásokat a kormányhoz, és tűzzön ki határidőket azok teljesítésére. Mindehhez még nem szükséges a tagországok teljes egyetértése, hívja fel a figyelmet. A jelentéstevő – híven a korábbi EP-határozatokhoz – ismét felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervet a közösségi pénzekkel való visszaélések kockázatai miatt.

A jelentés vázlatát szerdán mutatják be a parlament állampolgári jogi szakbizottságában. A végső változat a módosító indítványok benyújtása és a szakbizottsági, majd plenáris szavazás után készül el.

2018-as határozatában a képviselő-testület az alkotmányos rendszer működésétől a korrupción és összeférhetetlenségen át a véleménynyilvánítás és tudományos élet szabadságáig 12 területen fogalmazta meg az aggodalmait, és kérte fel a tagállamok minisztereiből álló EU Tanácsot, hogy az uniós értékek érvényesülését érő kockázatok miatt kezdje el a hetes cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben.

A kormányok elindították a folyamatot, amelynek első szakaszában a tárcavezetők rendszeres vitákat és meghallgatásokat tartanak, később ajánlásokat fogalmazhatnak meg, végül pedig a szavazati jog megvonásával sújthatják a magyar kormányt, ha úgy ítélik meg, hogy jogosak a parlament kifogásai. Az eljárás azonban még mindig a kezdeti stádiumban tart, mert a résztvevők nem tudnak dönteni a folytatásról.

A magyar kormány illetékes miniszterét uniós kollégái legközelebb május 23-án hallgatják meg Brüsszelben a hetes cikkelyes folyamat keretében.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató