Orbán Viktor 133 igennel ismét Magyarország miniszterelnöke

A határon túli magyarok számíthatnak ránk, lankadatlanul folytatjuk nemzetegyesítő munkánkat, mondta Orbán, majd a szomszédos háborúval folytatta: „82. napja tart az ukrán-orosz háború, aminek nem lett volna szabad elkezdődnie. Európának semmilyen eszköze nincs a szomszédban zajló háború befejezésére, kezelésére” – mondta. Szerinte az EU meg van győződve arról, hogy szankciókkal térdre lehet kényszeríteni Oroszországot.

„Ez papíron lehetséges, de én akárhogy is próbálok visszaemlékezni, nem jut eszembe olyan kontinentális zárlat, ami eredményes lett volna, de olyat láttunk, hogy az bukott bele, aki kitalálta. Reménykedjünk, hogy most másképpen legyen.”

Öngyilkossági hullámot tapasztal Orbán Viktor Nyugat-Európában. Ilyen öngyilkossági hullám a nagy lakosságcsere programja például: a hiányzó nyugat-európai gyerekeket migránsokkal akarja pótolni. Ilyen a genderőrület is, és ilyen a liberális Európa programja, amely túllép a nemzetállamokon és a kereszténységen, és semmit nem ültet a helyükbe. „Egyszerre sújtanak bennünket gazdasági bajok, háború, Európa szellemi gyengessége és Brüsszel politikai tévelygése” – fogalmazott Orbán.

Nehéz feladat áll az új kormány előtt a miniszterelnök szerint, de sikerülhet, mert „a magyarokat kemény fából faragták”. Alázat és megalkuvást nem ismerő hajlíthatatlan hűségre van szükség ehhez, derűs, önérzetes, bátor Magyarországban hisz.

Különösen számít a történelmi egyházak közösségére Orbán, akik létezése nagy érték Magyarország számára szerinte. Azt ígérte, biztosítani fogják a vallásszabadságot és az egyházak tiszteletét.

A miniszterelnöki munka szépsége, hogy minden fontosabb döntésért végső soron a miniszterelnök a felelős – mondta Orbán. Ez nagy teher, van, akit belenyom a földbe, és van, akit föllelkesít. Szerinte a miniszterelnöknek meg kell értenie, és elgondolnia előre, milyen idők várnak ránk, és felkészítse erre a magyarokat. Ez a feladat pedig megtanítja az emberrel, hogy egyedül sosem lehet elég okos. A sikeres kormányzáshoz a minisztereken túl tanácsadók, szakértők, szellemi emberek tucatjaira van szükség.

„Minden, ami 2020 óta történt, és ami napjainkban kibontakozóban van, egy irányba mutat, egy rugóra jár: Európa a nyugati ember, benne Magyarország és a magyarok, a veszélyek korába léptünk”

- mondta.

Ez az évtized a veszélyek, bizonytalanság és háborúk kora. Az évtized a koronavírus-járvánnyal kezdődött, és háborúval folytatódott. A háború, és a válaszként adott európai szankciós politika energiaválságot idéztek előtt. Ez és a kamatemelések a magas inflációt, hozta, ez pedig a recesszió és gazdasági visszaesést hoznak majd – folytatta a miniszterelnök.

Kiújulhatnak fenyegető járványok, a gazdasági visszaesés mélyülhet, a gazdasági országok felé tektonikus erővel felerősödik a migráció. Egy elhúzódó valóságos háború zajlik hozzá keleti szomszédunk földjén. Egy háborús évtized képe bontakozik ki a szemünk előtt, jó lenne, ha nem így lenne, de nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk – mondta Orbán.

Brüsszel és Soros György is a bukásunkra játszott – folytatta a miniszterelnök. Nincs semmi pezsdítőbb annál, mintha ránk lőnek és nem találnak el bennünket – tette hozzá.

„Ilyen győzelmi sorozat a nyugati világban is szokatlan, a győzelem arányát tekintve pedig példátlan.”

Orbán meggyőződése szerint a magyarok kifinomult történelmi ösztönökkel és különösen kifinomult veszélyérzetekkel rendelkeznek. A magyarok megtanulták, hogy veszély idején a belharc bukással és országvesztéssel járhat. Most nem boldog békeidőket élünk szerinte. „Baj idején az összefogás parancs.”

Aki kihúzza magát alóla, az veszélyt hoz a nemzetre, a hazára. Az ilyen pártok és politikusok baját alaposan ellátják a választók. A magyarok azt is tudják, hogy az összefogás nem jön létre magától. „A konszenzust nem megkeresni kell, hanem meg kell teremteni” – fogalmazott. A politikában ehhez erő, képesség, jó szív és hazaszeretet kell. Akinek ez megvan, megkaphatja az emberek bizalmát. Ez volt Orbán szerint a választás történelmi leckéje.

133 igen, 27 nem, tartózkodás nélkül – megválasztotta Orbán Viktort miniszterelnöknek a parlament, eskületétele után megkezdte beszédét.

„Első szavam a köszöneté”

- kezdte. Köszöni képviselőtársainak a támogatást, a választók bizalmát. A képviselők választottak meg most, de a felhatalmazás a választóktól, a magyar emberektől jön, ezért pedig megdolgoztunk, megdolgoztam:

„a becsülettel elvégeztt munka derűjével állok önök előtt”.

„Ellenfeleink gondoskodtak róla, hogy a választás soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés mellett történjék. Mindenki láthatta, hogy Magyarország olyan ország, ahol nem történhet, nem történhetnek választási visszaélések” – mondta, majd megköszönte az ellenzéki választási biztosoknak, hogy segítettek az ország jó hírnevének megvédést.

Orbán Viktor szerint a magyar demokrácia 32 éves történetében soha, egyetlen pártra sem szavaztak annyian, mint a Fidesz-KDNP listájára és jelöltjeire. És ami még fontosabb szerinte, 12 év kormányzás után megkapták a szavazatok abszolút többségét.

Először Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője gratulált Orbán Viktornak a megválasztásához, majd az ellenzéki frakcióvezetők közül Ungár Péter (LMP), Tóth Bertalan (MSZP) és Toroczkai László (Mi Hazánk Mozgalom) is kezet rázott a miniszterelnökkel.

Ötödször tette le az esküt Orbán Viktor ünnepélyes keretek között a parlamentben, miután behozták a történelmi zászlókat. Az eskütétel után elénekelték a képviselők a Himnuszt.

Az Országgyűlés májusi alakuló ülésén Áder János köztársasági elnök Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek. 133 igennel és 27 nemmel megválasztotta az Országgyűlés Orbán Viktort, ő lesz Magyarország következő miniszterelnöke.

Folytatódik a hétfői ülésnap. Perceken belül megválasztják Orbán Viktort miniszterelnöknek. A szünet után bevonult a díszpáholyba Novák Katalin köztársasági elnök.

A meghívott vendégek között van Schmitt Pál és Áder János volt köztársasági elnökök, Boross Péter volt miniszterelnök.

A szünet után hamarosan Orbán Viktor miniszterelnökké választásával folytatódik az Országgyűlés ülése. Az Alaptörvény szerint a kormányfő megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges – ez, tekintve, hogy az új parlamentben a Fidesz–KDNP-nek a 199-ből 135 képviselője van, nem kérdés, hogy meglesz. A miniszterelnök a megválasztásával azonnal hivatalba is lép.