2022. június 29. - Pál, Péter
EUR : 403.52
USD : 381.29
Időjárás ikon35°21°

Manfred Weber lehet az Európai Néppárt elnöke

A pártcsalád vezetésére egyedül a német politikus jelentkezett.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy Donald Tusk távozásával hamarosan Manfred Weber ülhet az Európai Néppárt elnöki székébe. Hozzátették: a pártcsalád vezetésére egyedül a német politikus jelentkezett, ami a lap szerint nem csoda: a pártcsalád legerősebb tagja, a CDU/CSU is választási vereséget szenvedett, tovább csökkentve az EPP befolyását az európai uniós politikai porondon. Az EPP május 31-én és június 1-jén tartja tisztújító kongresszusát Rotterdamban, ahol más

kihívó hiányában elnökké választhatják Webert.

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa megtartja az EPP európai parlamenti frakciójának vezetői szerepét is, amelyet 2014 óta tölt be. Eddig ugyanis más irányította a frakciót és a pártcsaládot, amelynek egyébként nemcsak európai uniós tagjai vannak, írják.

A Magyar Nemzet emlékeztetett: az EPP elnöki tisztsége azok után üresedik meg, hogy a pártcsaládot 2019 óta vezető Donald Tusk hazatért Lengyelországba, hogy a lengyel ellenzéki Polgári Platform élén szembeszálljon az ottani jobboldali kormánnyal. Weber, akit tavaly választottak újra az Európai Parlament (EP) legnagyobb frakciójának vezetőjévé, már akkor közölte, hogy az elnöki pozícióra is igényt tart Tusk távozásával.

A lengyel politikus ugyanakkor nem túl hálás feladatot hagy hátra utódjára, mivel „a birodalom hanyatlik”

– idézi a lap a Politico brüsszeli kiadásának szavait. Hangsúlyozták: az Európai Unió öt legnagyobb gazdasága – Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia – közül ugyanis jelenleg egyiknek sincs néppárti vezetője. A 27 uniós tagállamból csupán hetet vezetnek a pártcsalád politikusai, például Ciprust és Ausztriát, ami azt jelenti, hogy az Európai Tanács asztalánál is csak hét EPP-s vezető foglal helyet.

„A németországi veszteség óriási csapás” 

– nyilatkozta a Politicónak Weber. Németországban tavaly hosszú idő után a szociáldemokraták vették át a hatalmat, súlyos vereséget mérve a kereszténydemokraták (CDU/CSU) pártszövetségére. A német választásokat követően az EPP történelmi mélypontra került. Megítélésén pedig az sem segített, írják, hogy a legutóbbi francia elnökválasztáson a pártcsalád tagja, a konzervatív Republikánusok jelöltje, Valérie Pécresse az első fordulóban a szavazatok öt százalékát sem szerezte meg. A pártcsaládon belül sokan azon morfondíroznak, írja a Magyar Nemzet, miért akar Manfred Weber elnöki babérokra törni az EPP-n belül is, miután elvetette az Európai Parlament elnöki tisztségére vonatkozó terveit, három évvel ezelőtt pedig – az EPP csúcsjelöltjeként – nem őt választották meg az Európai Bizottság elnökévé, hanem Ursula von der Leyent. Weberhez közelálló tisztségviselők szerint a német politikus célja, hogy újjáélessze az egyre hanyatló pártcsaládot, amely korábban uralta az uniós politikát.

Weber a problémák szimbóluma?

Egyesek azonban úgy vélik, az EPP frakcióvezetője inkább a problémák szimbóluma, mintsem az újjáéledés kulcsa a pártcsalád jövőjét tekintve. Azzal ugyanis, hogy ragaszkodott a frakcióvezetői pozícióhoz, és emellett még az elnöki széket is magának követeli, egyre inkább azt a benyomást kelti, hogy

saját érdekeit előtérbe helyezve igyekszik mindenáron megakadályozni a vérfrissülést

– írta meg korábban a Magyar Nemzet.

Emlékeztettek: Manfred Weber egyébként korábban Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesének számított, 2018-ban azonban a frakció többségével együtt megszavazta a magyar jogállamiságot elítélő Sargentini-jelentést, és megkezdődött a hetes cikkely szerinti eljárás.

Az EPP frakcióvezetőjének jelentős szerepe volt abban is, hogy a Fidesz elhagyta a pártcsaládot,
írják. Tavaly ugyanis az EPP olyan alapszabály-módosítást fogadott el, amely alapján a képviselőcsoport kollektíven dönthetett egész pártok kizárásáról. A Fidesz-delegáció a döntést követően magától kilépett az EPP-frakcióból, majd később a pártcsaládból is.

A Magyar Nemzet megírta: az Európai Parlament 751 képviselői helyéből az EPP 182 mandátumot szerzett a 2019-es választáson. Az Egyesült Királyság uniós távozásával 2020 februárjától az EP-ben azonban már csak 705 hely van, ebből jelenleg – a Fidesz kilépése után – 176-ot tudhat magáénak az Európai Néppárt. A Politico minden nap frissülő előrejelzése szerint a 2024-es európai parlamenti választásokon az EPP ennél is kevesebb, 163 mandátumot szerezhet.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató