2022. június 27. - László
EUR : 400.8
USD : 380.12
Időjárás ikon33°19°

Varga Mihály: Nehéz évünk lehet jövőre

A pénzügyminiszter szerint a 2024-re tervezett NATO vállalásunkat már 2023-ban elérjük.

Varga Mihály a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, hogy a rezsivédelmi és a honvédelmi alapra azért van szükség, hogy a családok terhein könnyíteni tudjunk, meg tudjuk őrizni az elért eredményeket, a háborús helyzetre válaszolva pedig garantálni az ország békéjét és biztonságát – olvasható az atv.hu cikkében.

Varga emlékeztetett: 2019-ben, a járvány kitörése előtt a költségvetés 1 százalékos hiánnyal számolt, a válság azonban felülírta a számokat.

A magas energiaárak, az emelkedő infláció és az adósságszolgálat kamatterheinek növekedése jelentősen növelik a kiadásokat

– jegyezte meg, utalva arra, hogy a kormány elkötelezettségén mindez nem változtat. A jövő évi költségvetés tervezete biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a járvány előtti fegyelmezett pályára, éppen ezért a hiány és az államadósság is csökken 2023-ban, 3,5 százalékra, illetve 73,8 százalékra.

A rezsivédelmi és a honvédelmi alappal kapcsolatban két évre: 2022-re és 2023-ra terveznek

– közölte a miniszter.

A 2024-es NATO vállalást már 2023-ban elérjük

A jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy a rezsivédelmi alapba 670 milliárd forint, a honvédelmi alapba pedig 842 milliárd forint folyna be. Ez utóbbival Magyarország eléri azt, hogy a korábban tervezett célját, miszerint NATO-vállalásként 2024-ig a bruttó hazai termék legalább 2 százalékát költi védelemre, már 2023-ban el fogja érni, hiszen a honvédelmi kiadások jóval 1300 milliárd forint fölé fognak emelkedni – közölte a műsorban a kormánytag.

Varga Mihály elmondta, hogy a rezsivédelmi alappal az a céljuk, hogy

megvédjék a korábban elért eredményeket, könnyítsenek a családok terhein.

A rezsivédelem fontosságát mutatja az, hogy Európa számos országában most keresik a megoldást a családi költségvetések megtámogatására az energiacégek extraprofitján keresztül; erről Nagy Britanniában, Németországban és Franciaországban is folynak viták – írta meg az MTI.

A pénzügyminiszter a magyar rendszer előnyének nevezte, hogy Magyarország már 2013 óta olyan rezsivédelmi rendszerben tud gondolkodni, amely biztosítja ezt a védelmet, most azonban nagyon erős kihívás jelentkezett a magas energiaárak és az infláció miatt a rendszer fenntarthatóságának tekintetében. A magyar kormány úgy döntött, hogy meg kívánja ezt a rendszert őrizni: a rezsivédelmi alap kifizetéseinek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az energiaellátás – akár gázról, akár áramról van szó – az eddig megszokott keretekben történjen.

(Mandiner)

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató