„Politikai és gazdasági konszolidáció, visszanyert tekintély és becsülés a külföld előtt, nekilendülő kulturális haladás, a keresztény erkölcsök és hazafias érzés minden vonalon való érvényesülése, a nemzetbomlasztó irányzatok elhanyatlása jelzik az utat, melyet a parancsnoki hídról az egykori tengernagy jelzett a viharvert magyar gálya számára.” (Pesti Hírlap 1927. június 18).
MAGYARORSZÁG UTOLSÓ KORMÁNYZÓJÁRA EMLÉKEZVE
-154 esztendeje született vitéz nagybányai Horthy Miklós-
Mindenekelőtt be kell vallanom, hogy e jeles évfordulóra nem kívántam sokadjára is hosszú életrajzot írni, sokkal inkább egy nagyszerű ember életútjának vázlatát szerettem volna a tisztelt olvasóközönség elé vinni.
Miképpen is vehettem volna számra közel kilencven esztendőt és annak bőséggel bíró történéseit, tetteit, kiváló döntéseit s tévedéseit?
Napjaink rohanó világában kevés betűt bír már el az átlag, és sajnos sokszor beéri az igaz helyett a hamissággal.
Így van ez Horthy Miklóssal is, hiszen a szocializmus építésének uszkve negyvenöt évében, a kormányzóról csupán a hamisat tanították, az igazságot meg mindig elhagyták.
Az igazat megvallva, a korszak múlta után is annyira sikerült egy tárgyilagos, minden elfogultságtól mentes Horthy-képet felrajzolni, mint amennyire a rendszerváltásból sokkal inkább csak rendszerváltozás sikerült…
No, de hagyjuk a polémiákat és a politikát, hiszen az egy születésnapon nem való! Kezdődjön inkább a kormányzó úr életéről egy rövid beszámoló:
A KEZDETEK:
1868. június 18-án Kenderesen született meg Horthy Miklós, ahol az elemi első két osztályát is járta, hogy majd tanulmányait Debrecenben, Sopronban s végül a fiumei Haditengerészeti Akadémián fejezhesse be. Majd jött a tengerésztiszti szolgálat a Radetzky, Prinz Eugen, Minerva, Taurus hajókon és a Saida-val a kicsi híján világkörüli hajóút. Majd Bécs és a báró Spaun Hermann altengernagy alatti beosztás, s ugye 1901-ben a Purgly Magdolnával való házasság. Az ifjú pár útja innen Pólába vezetett s itt születtek meg (Magdolna, Paulette, István, Miklós) a gyermekek.
A SZÁRNYSEGÉD:
A beosztása Horthyt és családját Konstantinápolyba vitte a „Taurusra”, hogy egyetlen év után 1909-ben Ferenc József császár szárnysegédjévé, vissza Bécsbe hívja.
AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA FLOTTA PARANCSNOKA:
Az első világháború kezdetén (1914) a Habsburg csatahajó parancsnoka, de hónapokkal később már a Novara ura.
Itt most a további haditettekről és a sokak által ismert Otrantoi-csatáról kellene írnom, de egyre fogy a hely a papíron. Annyi bizonyos, hogy Horthy Miklós rossz tengerész nem lehetett, hiszen 1918. február 27-én megkapta az ellentengernagyi kinevezést és az Osztrák-Magyar Hadiflotta parancsnoka lett. A számos tengeri siker után a fájdalom. Az elveszített háború után az uralkodó (IV. Károly) őt bízta meg a flotta átadását a Délszláv Nemzeti Tanács küldötteinek. Az altengernagyi kinevezés nem törölte le az arcáról a könnyeket, ahogyan az utolsó parancsára levonatta a flotta hajóiról a hadi lobogót.
HADÜGYMINISZTER ÉS FŐVEZÉR:
Pólából az útja Bécset érintve Kenderesre vitte, míg Magyarországból kis idő elteltével Népköztársaság, majd Tanácsköztársaság lett, s az antant erejét maguk mögött tudó szomszédos országok hatalmas területeket szálltak meg a hazánkból. Horthy 1919. június 5-én vállal szerepet az új eseményekben, amikor a gróf Károlyi Gyula vezette ellenkormány hadügyi tárcát veszi fel, hogy hatalmas szervezés által létrehozza a Nemzeti Hadsereget és annak élére álljon július 16-án. A következőkben a Dunántúlra ment a hadával és 1919. november 16-án a szemerkélő esőben bevonult a „vörössé lett” Budapestre.
A KORMÁNYZÓVÁLASZTÁS ÉS A VITÉZI REND MEGALAKULÁSA:
1920. február 16-án ült össze a Nemzetgyűlés, amely kimondta, hogy Magyarország államformája királyság, és amíg az uralkodó akadályoztatva van, addig a kormányzó gyakorolja a legfőbb hatalmat. 1920. március 1-én a Parlamentben 131 szavazattal (141-ből) Horthy Miklóst választották meg kormányzónak.
Június 4-én az antant kikényszerítette Magyarországtól az igazságtalan trianoni „békeszerződés” aláírását, de az egész nemzet tudta, hogy ahogyan megerősödik a hon, megkezdik a revíziót.
1920. augusztus 19-én gróf Teleki Pál miniszterelnök kormányrendelettel életre hívatta - az első világháború hőseit jutalmazni kívánó - a Vitézi Rendet, amelynek főkapitánya vitéz nagybányai Horthy Miklós lett.
KIRÁLY VS. KORMÁNYZÓ:
Meg kell említeni IV. Károly király két visszatérési kísérletét a magyar trónra (1921-ben) vagyis a megkísérelt Habsburg-restaurációt, de ez sem a kis- sem a nagy-antantnak nem volt érdeke, illetve a kérdés a magyar nemzetet is megosztotta. Végül az angolok a király kiadatását kérték, majd elszállították Őfelségét Madeira szigetére. Itt jelölték ki a lakhelyét, míg a magyar kormány 1921. november 6-án kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását.
REVÍZIÓ:
A Magyarországra rákényszerített trianoni rablóbéke igazságtalansága miatti tiltakozás végigkísérte az egész Horthy-korszakot, amelynek végül jelentős eredménye is lett, lásd, az I. és második bécsi döntés, avagy a dél-vidéki hadművelet (1941. április 10-én). Ekkorra érte el hazánk a Trianon utáni legnagyobb kiterjedését.
HÁBORÚ:
Tévedés azt hinni, hogy Magyarország bármilyen módon is el tudta volna kerülni a 2. világháborút, így a kassai bombázás után (1941. június 26-án) válaszcsapásként, a magyar haderő egy nappal később elkezdték a szovjet határ menti városok bombázását. Magyarország belépett a háborúba.
NÉMET MEGSZÁLLÁS ÉS A SIKERTELEN „KIUGRÁS”:
Nagyot ugorva az időben, a „szövetségesek” megszállták hazánkat (1944. március 19-én), a Német Birodalom túszul ejtette hazánkat. A „barát” most mutatta meg igazán a méregfogát. A háború borzalmai mellett, ekkor kezdődtek meg a deportálások. A koronatanács 1944. június 26-án tette meg első lépéseit a zsidó-transzportok leállításáért. Horthy július 5-én Budapestre rendelte az 1. páncélos hadosztály alakulatait, hogy megakadályozza a budapesti zsidóság deportálását. 1944. október 15-én a kormányzó rádióbeszédben jelentette be, hogy fegyverszünetet kér a szovjettől, miközben elrabolták a németek az egyetlen élő gyermekét, ifj. Horthy Miklóst.
FOGSÁGBAN:
1944. október 17-én a kormányzót és feleségét, menyét, unokáját a németek vonatra rakták és Waldbichlbe szállították, ahol 100 SS és 12 Gestapós őr tartotta őket foglyul. 1945. április végén német fogságból amerikai fogságba kerül Horthy Miklós, de ott csupán tanúként hallgatták meg. Végül 1945. december 17-én - nyolc hónapos vizsgálat és őrizet után - bocsátották el Horthyt a fogságból, hogy visszatérhessen családjához Weilheimbe.
AZ EMIGRÁCIÓ ÉS A HALÁL:
a Horthy-család hosszú kísérletezés után 1948. december 18-án utazott el Németországból, Svájcot és Olaszországot érintve, a portugál Estorilba. Az 1956-os magyar forradalom hírére Horthy újra aktívvá vált, reményt keltettek benne az otthonról jövő hírek, hogy végre véget érhet a kommunista (sic!) korszak. Levelet írt Eisenhowernek, az USA elnökének, az ENSZ főtitkárának és több külügyminiszternek. A forradalom leverésének híre nagyon megviselte, mintha kiszaladt volna belőle az élet. Mintha a végsőkig elfáradt volna. 1957. február 9-én adta vissza a lelkét Teremtőjének Magyarország egykori és eleddig utolsó kormányzója…
Szóval, hogyan is kezdtem?
Horthy Miklóssal kapcsolatban lehet elfogultnak lenni - pro és kontra -, de én azt gondolom, hogy a tárgyilagos igazságnál nincs fontosabb. A valós történelmi események objektív feltárására - ennek ismeretében - továbbadására kell törekedni, mint ahogyan remélem, hogy ezek a „pusztába kiáltott” írásaim és ezen felvetéseim is hozzá fognak járulni vitéz nagybányai Horthy Miklós életének és korának jobb és részletesebb megismeréséhez.
Ámbátor a személyem a legutolsó tényező. Nem vagyok több, mint egy egyszerű magvető. Mint ahogyan, Horthy-ügyben is, csak az igazság az egyetlen felvállalható tényező.
Így legyen!
Zetényi-Csukás Ferenc
Horthy Miklós Társaság
tb. elnök
