2022. augusztus 20. - István
EUR : 406.85
USD : 403.26
Időjárás ikon25°19°

Az ukrán parlamentben már felvonták az uniós rongyot

Megy az etetés.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke online szólalt fel a Verhovna Rada előtt.

A parlamentben ünnepélyesen felállították az uniós zászlót is, amely "Ukrajna európai integrációját szimbolizálja".

Ukrajnának előtt „egyértelmű európai perspektíva áll” de az EU-tagsághoz vezető út időbe telik, az előrehaladás pedig kemény munkát igényel - jelentette ki Ursula von der Leyen a kijevi parlamenthez intézett beszédében pénteken.

Az Európai Bizottság elnöke igyekezett vegyíteni a reménykeltő szólamokat a jogállami és demokratikus követelmények hangsúlyozásával – utóbbira azért is szükség van, mivel

Ukrajna ezeken a területeken borzalmasan teljesít.

Von der Leyen felidézte, öt hónappal ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt a tagság, és még így is

Hosszú út áll előttünk, de Európa az önök oldalán lesz minden lépésnél, ameddig csak kell, a háború e sötét napjaitól egészen addig a pillanatig, amikor az ország átlép az Európai Unióba vezető kapun.


Kiemelte ugyanakkor, hogy a lehető leghamarabb egy sor fontos reformot kell elfogadni:

a lehető leghamarabb ki kell nevezni a korrupcióellenes ügyészség új vezetőjét és az ukrán nemzeti korrupcióellenes hivatal új igazgatóját,

csökkenteni kell az oligarchák gazdaságra gyakorolt „túlzott mértékű” befolyását,

meg kell fontolni az Alkotmánybíróság reformjára vonatkozó terveket, a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban új szabályokra van szükség a bírák kiválasztási eljárásaihoz,

el kell fogadni egy olyan médiatörvényt, mely összehangolja Ukrajna jogszabályait a jelenlegi uniós normákkal.

Miután az orosz invázió megindulása után beadta tagfelvételi kérelmét, Ukrajna – egy másik posztszovjet utódállammal, Moldovával együtt – a múlt héten lett hivatalosan is tagjelölt. Kijevet és Chișinăut azonban még így is hosszú évek választják el a tényleges EU-tagságtól. A Bizottságnak most ki kell dolgoznia a tárgyalások keretét, amelyet a 27 tagállamnak szintén egyhangúlag kell jóváhagynia, Ukrajnát és Moldovát pedig még a tárgyalások előtt arra kérik majd, hogy kezdje meg a reformokat a csatlakozáshoz. Azonban a tagjelölti státusz komoly pénzügyi támogatást is jelent: a 2021–2027-es időszakban 14,2 milliárd eurót (csütörtöki árfolyamon 5667 milliárd forintot) osztanak szét a hét tagjelölt és potenciális tagjelölt ország között. Mivel a kalapba most Ukrajna és Moldova is bekerült, ezért feltehetően növelni fogják a támogatások összegét is, hogy Kijev és Chișinău bekerülése ne érintse hátrányosan a már jelen lévő tagjelölteket.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató