2022. augusztus 19. - Huba
EUR : 406.92
USD : 400.08
Időjárás ikon37°22°

Kijött Brüsszel új jogállamisági jelentése: Magyarországon nincs előrelépés

Két pozitívum mellett számtalan negatívumot állapított meg az Európai Bizottság Magyarországgal foglalkozó jogállamisági jelentése, mondván az igazságszolgáltatás és a sajtó befolyásolása és a demokrácia működési zavarai jellemzik a magyar jogállamiságot.- írja az EUrologus.

Az Európai Bizottság szerdán bemutatott éves jogállamisági jelentésében

Magyarország esetében a legpozítívabb hír az, hogy az igazságszolgáltatás digitalizációja magas, illetve hatékonyan bírálják el a polgári és közigazgatási ügyeket.

Ezek azonban csak két bekezdést jelentenek a 39 oldalas jelentésből, amelynek függelékek nélküli része is 31 oldal, bőséges lábjegyzetekkel, vagyis hivatkozási alapokkal.

Az Európai Bizottság immár harmadik alkalommal hozta nyilvánosságra minden tagállamra vonatkozóan azt, hogyan értékeli az adott országot az igazságszogáltatás függetlensége, a korrupcióellenes intézkedések, a sajtó függetlensége és sokszínűsége és a demokratikus berendezkedés működése, vagyis a fékek és ellensúlyok rendszere alapján.

A jelentés megállapítja, hogy a bírói függetlenséget továbbra is átlagosnak tartja a lakosság, míg a vállalkozásokat alacsonynak. Egy év alatt a közvélemény körében 40 százalék helyett már 43 százalék mondja, hogy független a bírói rendszer működése, ám a cégvezetőknek csak 34 százaléka értékeli a bírói függetlenséget „meglehetősen vagy nagyon jónak” - igaz, ez is több két százalékkal a 2021-es adatnál. A jelentés megállapítja, hogy

nem történtek jogalkotási lépések a bírósági igazgatásban a fékek és ellensúlyok hiányával kapcsolatos aggályok kezelésére.

Arról is írnak, hogy a bírói szervezet elnöke feletti hatékony ellenőrzés hiánya növeli a bírák karrierjét érintő önkényes döntések lehetőségét. Megemlítik, hogy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságokat átszervezték, és aggodalomra ad okot a bírói megbízás diszkrecionális megszüntetésének lehetősége. Ugyancsak aggodalmakat vet fel a kinevezések és az ügyek kiosztása a Kúriában. És bár a bírói fizetések tovább emelkedtek, a bírósági vezetők diszkrecionális prémiumok odaítélése továbbra is kérdéseket vet fel.

Ami a közszférában tapasztalható korrupciót illeti,

a szakértők és a vállalatvezetők is úgy vélekednek, hogy magas annak a szintje.

Kritikusan fogalmaz a jelentés azzal kapcsolatban, hogy meghosszabbították a 2020-2022-es korrupcióellenes stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv végrehajtási időszakát, így az intézkedések többségének határideje 2022 végére, illetve 2023 első félévére tolódott. A meg nem valósított intézkedések között szerepelnek azok, amelyek hozzájárulhatnak a közintézményekben és az állami tulajdonú vállalatokban előforduló korrupció hatékonyabb felderítéséhez és üldözéséhez - teszik hozzá.

Az uniós források felhasználásával kapcsolatban a jelentés szerint aggodalomra ad okot a magyar hatóságok azon gyakori gyakorlata, hogy az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) pénzügyi ajánlásai vagy az OLAF-vizsgálatok megindítása esetén

visszavonják az uniós finanszírozású projekteket, miközben az esedékes összegeket rendszeresen nem hajtják be rendszeresen attól a gazdasági szereplőtől, aki a szabálytalanságot vagy csalást követte el.

Az OLAF által végzett helyszíni ellenőrzések során pedig sokszor megtagadják az együttműködést a támogatottak.

Ugyanakkor a jelentés szerint bizakodással tekintenek az Európai Ügyészség és Magyarország közötti együttműködési megállapodásra, ennek gyakorlati eredményei azonban még nem látszanak. A dokumentum hiányolja a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat, vádemeléseket és jogerős ítéleteket, bírálja a vagyonnyilatkozatokra és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok felügyeletét és megemlítik, hogy a lobbitevékenység szabályai továbbra is hiányosak, a be nem tartás esetén nincs rendszeres nyomonkövetés. Megjegyzik azt is, hogy továbbra is kihívások vannak a politikai pártok és kampányok finanszírozásával kapcsolatban.

A járvány nem javított a helyzeten, sőt, továbbra is fennállnak a közbeszerzéseknél a COVID-19-hez kapcsolódó fokozott korrupciós kockázatok. Az Európai Bizottság felidézi, hogy időközben az uniós költségvetés magyarországi felhasználásával kapcsolatban megindították a jogállamisági eljárást.

Az aggodalmak a jogállamiság elveinek megsértésével kapcsolatosak a közbeszerzések igénybevételével és a költségvetést végrehajtó hatóságok működésével, a pénzügyi ellenőrzéssel, az ellenőrzéssel, a nyomon követéssel, az elszámoltathatósági eljárással, az átláthatósággal, a csalás megelőzésével, a korrupcióval összefüggésben"

- sorolják a beazonosított problémákat.

A médiaviszonyok terén úgy fogalmaz a Bizottság, hogy erősíteni kell a magyar médiaszabályozó funkcionális függetlenségét, illetve a kormánypárti médiához juttatott jelentős állami forrás továbbra is egyenlőtlen feltételeket teremt a magyar médiavilágban. Felhívják a figyelmet a közszolgálati média a pénzügyi és szerkesztői függetlenségével kapcsolatos aggályokra, valamint a nyilvános információkhoz való hozzáférés akadályozottságára.

Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, első helyen azt említi meg a jelentés, hogy

a nyilvános konzultáció hiánya és a felgyorsult jogalkotási folyamat tovább gyengítette a szabályozási környezet minőségét.

Kitérnek a Pegasus kémbotrányra, megjegyezve, hogy a hatékony bírósági felügyelet hiánya miatt aggályok merülnek fel a titkos megfigyelések büntetőeljáráson kívüli alkalmazásával kapcsolatban. Ebben a fejezetben szerepel az is, hogy az alapvető jogok biztosának függetlenségével kapcsolatos aggályokat súlyosbította, hogy a biztos átvette az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatkörét.

A Bizottság szerint aggodalomra ad okot a kormány álláspontja, amely az Európai Unió Bírósága ítéletének az Alkotmánybíróság határozatától való megfelelést szabta feltételül. Rámutattak: 2022. január 1-jén Magyarországon az Emberi Jogok Európai Bíróságának 47 ítélete várt végrehajtásra, a független civil társadalom továbbra is nyomás alatt van.

A jelentés elkészítése során számos konzultációt folytatott az Európai Bizottság, így meghallgatták a kormányzati szereplők álláspontját és kormányközeli szerveztek véleményét is.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató