A magyar miniszterelnök beszédével ma kezdődik, majd szombaton Donald Trumpéval ér véget Dallasban az amerikai jobboldal vezető fóruma, a CPAC. — Orbán Viktor olyan konzervatív politikák mellett állt ki, mégpedig a baloldali EU-kormányok éles bírálata dacára, amelyek szorosan idomulnak a Republikánus Párt programjához — mondta a Magyar Nemzetnek Andy Harris kongresszusi képviselő, akit a kormányfő amerikai elismertségéről kérdezett a lap.
Ma kezdődik a texasi Dallasban az amerikai jobboldal legjelentősebb, háromnapos rendezvénye, a Konzervatív Politikai Akció Konferencia, a CPAC, amelynek egyik nyitóbeszédét – magyar idő szerint késő este – Orbán Viktor kormányfő, záró felszólalását pedig Donald Trump, az előző amerikai elnök tartja. A helyszín nem véletlen: a legnépesebb szövetségi államok közül Florida mellett a szintén republikánus vezetésű Texas számít az amerikai jobboldal bástyájának. Trump 2016-ban és 2020-ban is nyert ebben az államban. Greg Abbott, a helyi kormányzó közvetlenül Orbán Viktor előtt nyitja meg a CPAC-et; a miniszterelnök a kisszámú külföldi vendégek egyike, aki megszólalási lehetőséget kap Dallasban. Félórásra tervezett beszéde Ahogyan harcolunk címmel szerepel a programban.
Mindez – ahogy Trump és Orbán keddi találkozója is New Jersey-ben – újabb jelzés arra, milyen fontosnak tartják Magyarországot a republikánusok a globális jobboldalon. A törvénytelen bevándorlással való szembeszállás és a konzervatív családpolitika szoros szövetséget alapoz meg a két fél között.
Orbán Viktor olyan konzervatív politikák mellett állt ki, mégpedig a baloldali EU-kormányok éles bírálata dacára, amelyek szorosan idomulnak a Republikánus Pártnak a következő két választási kampányban követendő programjához. Különösen a társadalmi kérdésekről és a határvédelemről van szó
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Andy Harris, Maryland állam republikánus kongresszusi képviselője.
Orbán Viktornak ebben igaza van: a nemzeteknek meg kell védeniük identitásukat és a határaikat, a nyugati civilizáció pedig a zsidó-keresztény értékeken alapul, különösen ami a család szerepét és fontosságát illeti
– tette hozzá Harris, a kongresszus magyar származású tagja, akinek apja az 1950-es években Miskolcról vándorolt ki az Egyesült Államokba.
A CPAC nem más, mint a liberális globalizmus legszörnyűbb rémálma: a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének megtestesítője
– mondta az Origónak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, az Amerikai Konzervatív Unióval közösen szervezett májusi CPAC Hungary házigazdája. A budapesti fórum a konferenciasorozat első európai rendezvénye volt. Dallasban olyan, Európában is ismert nevek is felszólalnak, mint Ted Cruz szenátor, Ben Carson, Trump egykori minisztere vagy az amerikai jobboldali média véleményformáló alakjai, Sean Hannity és Glenn Beck.
Mindez az amerikai jobboldal utóbbi évekbeli irányváltásával is összefügg. A Republikánus Pártban jól látszik, hogy a meghatározó irányvonalat már a nemzeti konzervatívok képviselik
– mondta Magyar Nemzetnek májusban John Fonte konzervatív politológus, a washingtoni Hudson Intézet programigazgatója.
A friss felmérések szerint márpedig a megújult republikánusoknak jó esélyük van rá, hogy a novemberi, úgynevezett félidős kongresszusi választásokon a szenátus és a képviselőház vezetését is visszaszerezzék a Demokrata Párttól. A másik választás, amelyre Harris is utalt, a 2024-es, amelyen jelen állás szerint Trump le tudná győzni a népszerűtlen elnököt, Joe Bident – persze abban az esetben, ha mindketten ringbe szállnak. Trump fölényesen megnyerné a republikánus előválasztást is.
A magyar vezetés nem csinál titkot abból, hogy a republikánus fordulattól várja a magyar–amerikai kapcsolatok jobbra fordulását. A demokraták a globális minimumadóról is az Orbán-kormány ellenében foglalnak állást, Biden nagykövetjelöltje, David Pressman pedig barátságtalan hangnemben mutatkozott be júniusi szenátusi meghallgatásán, amelyen becsmérelte a magyar demokráciát.
(MNO)
