Törökország Oroszországba irányuló exportjának értéke és volumene drámaian megnőtt a 2021-es szinthez képest, mivel a török vállalatok igyekeznek kiszolgálni az amerikai és uniós vállalatok által elhagyott piacot. Brüsszeli tisztviselők a Financial Timesnak (FT) kedden azt mondták, hogy ez “nem szép” és “nem igazán helyénvaló”, de elismerték, hogy keveset tudnak tenni ellene.
A török kereskedelmi minisztérium legfrissebb statisztikái szerint az Oroszországba irányuló export május és július között több mint 2 milliárd dollárt tett ki, ami 642 millió dollárral több, mint az előző év azonos időszakában. Csak júliusban a kivitel értéke 75%-kal nőtt az előző évhez képest, 417 millió dollárról 730 millió dollárra. Ez volt a török export legnagyobb mértékű emelkedése. Az összes török export 3,9%-át adja Oroszország, szemben a tavaly júliusi 2,6%-kal.
Az Egyesült Államokba irányuló ankarai export szintén 25%-kal nőtt, a kivitel összértéke pedig 13%-kal több, mint tavaly – jegyezte meg a török kereskedelmi minisztérium. Ez részben a török líra leértékelődésének köszönhető, de részben az USA és uniós szövetségesei által Oroszország ellen bevezetett embargónak is, amelyben Törökország nem hajlandó részt venni.
“Rajta van a radarunkon” – mondta egy uniós tisztviselő, aki névtelenül beszélt az FT-vel.
“EZ NEM SZÉP, ÉS AZ EU NEM NÉZI JÓ SZEMMEL. EZ EGY IRRITÁLÓ TÉNYEZŐ” – MONDTA.
Egyes uniós fővárosok állítólag érdeklődtek Ankaránál Törökország és Oroszország kapcsolatáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap elején Szocsiban fogadta török kollégáját, Recep Tayyip Erdogant.
Erdogan az általa kiegyensúlyozottnak nevezett megközelítést követ az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, harci drónokat ad el Kijevnek, miközben gazdasági kapcsolatokat tart fenn Moszkvával. A török tisztviselők és üzleti vezetők nyíltan felkarolták azokat a lehetőségeket, amelyeket az amerikai és uniós vállalatoknak az orosz piacról való szankciók miatti kivonulása teremtett.
MOST, AMIKOR AZ EU AZ UKRAJNAI KONFLIKTUS MIATT “CSÖKKENTI KAPCSOLATAIT OROSZORSZÁGGAL”, “NEM IGAZÁN HELYÉNVALÓ A MOSZKVÁVAL VALÓ KAPCSOLATOK VAGY ELKÖTELEZETTSÉG NÖVELÉSE” – MONDTA PETER STANO, AZ EU DIPLOMÁCIAI SZOLGÁLATÁNAK FŐ SZÓVIVŐJE.
Bármennyire is idegesek a brüsszeli tisztviselők Törökország miatt, elismerik, hogy nem sokat tehetnek ellene.
“Törökországról van szó, mindenkinek [az EU-ban] szüksége van rájuk, így vagy úgy” – mondta az FT-nek egy szintén névtelenséget kérő uniós tisztviselő. “És az EU-nak tisztában kell lennie a lehetőségeivel… nem mondhatjuk csak úgy, hogy [Erdogannak] be kell tartania a szabályainkat”.
