„Minden energiahordozónak megugrott az ára, az orosz szállítások kiesése pedig súlyosan érinti a piacokat. A szektor már a háború előtt is teher alatt volt (pl. európai termelési problémák, az olaj- és a gázszektorba való befektetések hanyatlása, a COVID okozta fennakadás, a zöldpolitika nyomása stb.).
A neheze viszont még hátravan. A további szankciók csak súlyosbíthatják a krízist, ami már jelenleg is rendkívül összetett. Az európai országok a szén felé fordultak az elmúlt hónapokban, ezért annak az ára is emelkedett, súlyos gondokat okozva az árérzékenyebb Indiában és Pakisztánban; a földgáz drágulása pedig a műtrágya és így az élelmiszerek árát is megemelte.
A Foreign Affairs szerzői szerint ezen egymást fokozó veszélyek miatt újra kell gondolni az állami szerepvállalást, ugyanis a magánszektor nem eléggé érdekelt az olyan infrastruktúra-fejlesztésekben, melyek az állam energiabiztonságát szolgálják. Emellett nem eléggé érdekeltek az olyan kibocsátások csökkentésében sem, amelyeknek költségét a teljes közösség viseli. A kibocsátás csökkentését célzó politika egyben az energiabiztonság céljait is teljesítheti, mint például az energiafelhasználás racionalizálása (kisebb olaj- és gázfogyasztás).
A jelenlegi energiaválság megoldásának egyik kulcstényezője tehát a nagyobb állami szerepvállalás, ezt pedig a magyar kormány már korábban is felismerte.
Hazánk energiabiztonságának megőrzése érdekében:
elrendeltük, hogy a cégek növeljék a hazai földgázkitermelést, és fokozzák a szénbányászatot,
kiviteli tilalmat hirdettünk az energiahordozókra és a tüzifára,
kezdeményeztük a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását és a mátrai erőmű újraindítását, és betároltuk az éves lakossági fogyasztás 82%-át.
A magyar családok és háztartások megélhetésének biztosítása érdekében pedig továbbra is fenntartjuk a rezsicsökkentést.
Nekünk Magyarország biztonsága és a magyar családok védelme a legfontosabb!”
