Az ukrán-orosz válságban érdekelt politikusok megítélése is negatív a megkérdezettek körében.
Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája – melynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt – kudarcot vallott, ugyanakkor
Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt.
– olvasható a Századvég legfrissebb felmérésében. De a kutatásból az is kiderült, hogy mit gondolnak a magyarok az orosz–ukrán konfliktusban érintett vezető politikusokról.
A magyarok többsége elutasítja a brüsszeli szankciókat
Az orosz–ukrán háború, illetve Brüsszel szankciós politikája – ahogy a Századvég szeptemberi 1-jén közzétett elemzése hangsúlyozta – az elmúlt hónapokban Európa-szerte az energiahordozók árának robbanásszerű emelkedéséhez, energiahiányhoz, valamint háborús inflációhoz vezetett.
Ugyan Európa érdekei azt diktálnák, hogy a fegyveres konfliktust lezáró béketárgyalások mielőbb elkezdődhessenek, a brüsszeli vezetők újabb büntetőintézkedések bevezetését fontolgatják – mutattak rá.
Ezen kívül felmerült, hogy az Európai Bizottság rendkívüli hadigazdálkodási irányítású jogköröket szerezzen a tagállamok rovására, amely szintén arra utal, hogy Brüsszel a béke előmozdítása helyett hosszú távon is háborús állapotokra tervez „berendezkedni”.
Ezzel szemben a Századvég kutatása rávilágít arra, hogy a magyarok több mint négyötöde (86 százaléka) egyetért azzal, hogy
Oroszországot és Ukrajnát rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra a háború mielőbbi lezárása érdekében.
A megkérdezettek több mint 70 százaléka vélekedik negatívan az ukrán elnökről
Miután az orosz–ukrán válságban érintett vezető politikusok továbbra sem a békekötésben érdekeltek, nem meglepő, hogy megítélésük a magyar lakosság körében negatív.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya – a júniusban mért adatokkal megegyezően – 68 százalékra tehető, míg a Vlagyimir Putyinról negatív véleményt formálók tábora a júniusi 72 százalékról 69 százalékra mérséklődött.
Joe Biden amerikai elnök, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének megítélése júniushoz viszonyítva érdemben nem változott: szeptemberben Bidenről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka), von der Leyenről a válaszadók fele (50 százaléka) fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt – olvasható a Századvég hivatalos oldalán.
