2022. október 06. - Brúnó, Renáta
EUR : 422.4
USD : 424.61
Időjárás ikon21°

Csalás és pénzmosás gyanújával indulhat eljárás Makizaj amerikai pénzei miatt

Rendőrségi nyomozás indulhat a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett több száz millió forintos amerikai támogatása ügyében – értesült a Magyar Nemzet.

Arról, hogy amerikai pénzek érkeztek Márki-Zay Péter mozgalmához, maga az ellenzék korábbi kormányfőjelöltje beszélt egy műsorban. Ezután tett egy magánszemély feljelentést, amit jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgál.

A feltételezett külföldi pénzek kapcsán a közérdeki bejelentéseiről elhíresült Tényi István tett feljelentést a Fővárosi Főügyészségen. Ők a dokumentumot a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) küldték meg, tőlük pedig a Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) kerültek az iratok. Az ORFK kommunikációs szolgálata a Magyar Nemzet megkeresésére azt közölte, hogy az ügyben feljelentéskiegészítést rendeltek el. Ez annyit jelent, hogy a rendőröknek összesen harminc napjuk van arra, hogy döntsenek a nyomozás megindításáról vagy a feljelentés elutasításáról.

Ismert, Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében augusztus végén számolt be arról, hogy

“MÉG JÚNIUS KÖZEPÉN IS ÉRKEZETT TÖBB SZÁZ MILLIÓ FORINTOS TÁMOGATÁS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL. “

Azt is elárulta, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sokan adták össze. A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett” pártként. Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.

„Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány” – hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt. A politikus továbbá megerősítette, hogy a szóban forgó összegekből a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat cégcsoporthoz is áramlott pénz. 

A DATADAT VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN KIROBBANT, „SAJÁTOS” ADATKEZELÉSI ÜGYÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN EGYÉBKÉNT A RENDŐRSÉG SZINTÉN NYOMOZÁST INDÍTOTT.

Visszatérve a Márki-Zay-féle amerikai finanszírozási botrányhoz, abban ifjabb Lomnici Zoltán is megszólalt, szerinte az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozó hatóságnak igenis van hatásköre kivizsgálni a történteket. A Magyar Nemzetnek hangsúlyozta, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

Hozzátette azt is, hogy a baloldali pártoknak azt kell igazolniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe. A Magyar Nemzet ezzel összefüggésben cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes, amerikai mintájú kampányszervezet állt fel.

A finanszírozási botránnyal kapcsolatban Horváth József biztonságpolitikai és titkosszolgálati szakértő pedig arra tért ki, hogy senkinek nem lehet kétsége afelől, az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek a kampányukba.

„Ennek számos módja lehetett volna, felvásárlás, állami tulajdonban lévő, jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk” – fogalmazott Horváth, aki szerint egyértelműen nemzetbiztonsági kockázatnak minősül, ha ellenőrizetlen, tisztázatlan tulajdoni hátterű szervezeteken keresztül külföldről befolyásolják a magyar belpolitikai folyamatokat. „Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz” – jelentette ki Horváth József.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató