Az EP-képviselők figyelmeztették a Bizottságot: meg kell védenie Magyarországon az EU pénzügyi érdekeit.
Az Európa Tanács soros elnökségét képviselő cseh Mikuláš Bek Európa-ügyi miniszter a minap azt mondta, hogy a jogállamisági mechanizmust most első ízben indították el, és a tagállamoknak körültekintően kell eljárniuk. Az uniós nagykövetek szerdán vitatják meg a kérdést, tette hozzá, majd biztosította a Házat: a Tanács ellátja feladatát az uniós büdzsé védelmében.
Johannes Hahn költségvetési biztos a Magyarország által benyújtott, az uniós büdzsét fenyegető veszélyt kezelő „17 korrekciós intézkedést” jó irányba mutató, fontos intézkedésnek nevezte. A Bizottság november 19-e után értékeli, hogy Magyarország beterjeszti és végrehajtja-e a felvetett jogszabályokat.
A legtöbb képviselő üdvözölte a bizottsági javaslatot és gyors döntést vár a Tanácstól a javaslat értelmében 7,5 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt forrás befagyasztásáról. A felszólalók nagy része kétségbe vonta, hogy a magyar javaslatok igazi reformokat jelentenek, és nem csak a források megvágásának elkerülését szolgáló, „üres ígéretek".
Ezen képviselők szerint a von der Leyen által vezetett Európai Bizottságnak
szilárd bizonyítékokat kell találnia, alaposan meg kell vizsgálnia a végrehajtott reformokat, és nem szabad kompromisszumokat jogállamisági garanciaként elfogadnia csak azért, mert Orbán ezt ajánlja.
Más képviselők bírálták az Európai Bizottságot, amiért az szerintük alkudozik a jogállamiságról, és „fél szívvel” alkalmazza a jogállamisági feltételrendszert. Olyanok is voltak, akik szerint ha a Bizottság „kapitulál Magyarország előtt”, akkor elveszti a Parlament bizalmát.
Mások viszont azzal vádolták a Bizottságot, hogy az „csak az európai konzervatív kormányokat támadja”, és „brüsszeli ideológiát” kényszerít a magyar emberekre és demokratikusan megválasztott kormányukra, míg hasonló jogállamisági, igazságszolgáltatási és korrupciós ügyeket más országokban nem vizsgál.
(Mandiner)
