Augusztusban a vártnál nagyobb mértékben csökkent a német ipari termelés, az importárak is emelkedtek, Ausztriában pedig az év második felében a visszaesés fázisába került a gazdaság.
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis közölte, hogy az előző havihoz képest augusztusban szezonális és naptári kiigazítással 0,8 százalékkal csökkent az ipari termelés a várt 0,5 százalékos csökkenés helyet, a havi bázison változatlan júliusi termelés után. A júliusi adatot a Destatis felülvizsgálat után 0,3 százalékos csökkenésről módosította változatlanra – írta meg az MTI.
A német ipari termelés a feldolgozóipar, a bányák és közüzemi szolgáltatók inflációval kiigazított termelési értékének változását méri.
A feldolgozóipari termelés (az energiaipar és az építőipar nélkül) augusztusban 0,1 százalékkal csökkent júliushoz képest szezonális és naptári kiigazítással. A feldolgozóiparon belül a fogyasztási cikkek termelése 1,8 százalékkal, a beruházási javaké pedig 1,2 százalékkal nőtt. A félkész termékek termelése 2,4 százalékkal csökkent.
Az energiatermelés augusztusban 6,1 százalékkal, az építőipari termelés pedig 2,1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál.
Az energiaigényes iparágakban a termelés augusztusban 2,1 százalékkal csökkent júliushoz képest, ami sokkal meredekebb visszaesés, mint a feldolgozóiparban és az iparban összességében.
A termelésre továbbra is hatással van az elsődleges termékek nagyfokú hiánya. Az ifo gazdaságkutató intézet szerint augusztusban megkérdezett ipari vállalatok 62,0 százaléka mondta azt, hogy szűk szállítási keresztmetszet miatt nehézséget okoz számukra a köztes termékek és nyersanyagok beszerzése.
A Destatis emellett arról is beszámolt, hogy augusztusban az energiahordozók drágulása miatt a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek az importárak Németországban.
Ausztria
A Wifo gazdaságkutató intézet 2022-2023-as őszi prognózisa szerint pedig az év első felében tapasztalt erőteljes növekedés után az év második felében lendületet veszített és a visszaesés fázisába esett az osztrák gazdaság, ami a makacsul magas inflációval együtt a stagfláció kialakulását jelzi előre
A gazdasági lassulás minden értékteremtő ágazatra átterjed, sőt a feldolgozóipar valószínűleg recesszióba csúszik a prognózis szerint. A reál-GDP a 2021-es 4,6 százalék után 2022-ben várhatóan 4,8 százalékkal nő, a következő évben, 2023-ban pedig az emelkedés alig 0,2 százalék lehet, vagyis nagyjából stagnál majd. Mivel az infláció 2023-ban is magas marad, Ausztria gazdasága az 1970-es évek óta először stagfláció felé tart.
Egyrészt a világgazdasági aktivitás lanyhulása vetette vissza az osztrák áruexportot és így beárnyékolta az ipari termelés és a beruházások kilátásait. Az áruexport növekedése az idén 5,2 százalékra lassul a tavalyi 14,2 százalékról, majd 2023-ban már mindössze 0,1 százalékos lehet. A beruházások a tavalyi 11,4 százalék után az idén 4,7 százalékkal, jövőre 2,0 százalékkal növekedhetnek.
Másrészt a nyersanyagok, az energia és a köztes termékek világpiaci árának markáns emelkedése mért költségsokkot a feldolgozóipari ágazatokra. Mindez magasan tartja a belföldi inflációt is, és reáljövedelem-csökkenést okoz, ami visszafogja a magánfogyasztást. A fogyasztást támogató kormányzati kiadások azonban ellensúlyozzák ezt a Wifo tanulmánya szerint. A lakossági fogyasztás a Wifo prognózisa szerint a tavalyi 3,6 százalék után az idén 3,8 százalékkal, majd jövőre 1,0 százalékkal növekszik.
