Schadl György addig marad végrehajtó és a kar elnöke – felfüggesztve –, amíg jogerősen el nem ítélik, bár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar semmilyen jogcímen nem fizet neki.
Egy évben 275 napot hiányozhat egy végrehajtó, de a csaknem egy éve börtönben ülő Schadl Györgynek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének az esete más, ezért nem mentik fel hivatalából – tudta meg a 24.hu. Amíg jogerősen el nem ítélik a súlyos korrupcióval gyanúsított végrehajtót, nem szűnik meg a jogviszonya és továbbra is ő a köztestület elnöke.
A végrehajtói kar elnökét tavaly novemberben tartóztatták le abban a büntetőügyben, amiben Völner Pál is gyanúsított. Az ügyészség szerint a hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított volt igazságügyi államtitkár három éven át kapott rendszeresen kenőpénzt – összesen 83 millió forintot – Schadltól, aki az ügyészség gyanúja alapján ennél is jóval több pénzre, több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert a Völnerrel kialakított korrupciós kapcsolata révén, nagyobb részt a közbenjárására kinevezett végrehajtók osztalékából.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a lap kérdésére azt válaszolta, hogy a büntetőügyben érintett végrehajtók szolgálati jogviszonyát a büntetőeljárás megindulásakor azonnali hatállyal felfüggesztik. Abban az esetben, ha a végrehajtó ellen a törvényben meghatározottak szerint büntetőeljárás indul, úgy vele szemben a felfüggesztés és nem a távolléttel vagy szüneteléssel összefüggő jogkövetkezmények alkalmazandók.
A felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart. Ha a bíróság az érintett végrehajtók büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítja, a hatóság elnöke az érintett végrehajtók szolgálati jogviszonyát a törvény rendelkezéseinek értelmében haladéktalanul megszünteti. Tehát addig marad végrehajtó és a kar elnöke – felfüggesztve – Schadl, amíg jogerősen el nem ítélik. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar szerint Schadl részére semmilyen jogcímen nem történik kifizetés a kar részéről.
