Harminchat, a kínai hadsereg kötelékébe tartozó katonai repülőgép közelítette meg Tajvant a sziget védelmi minisztériumának vasárnapi bejelentése szerint, amit az MTI szemlézett.
A szombaton észlelt repülőgépek közül 10 – hat Senyang J-11 és négy J-16 típusú – szombaton átlépte a Tajvani-szorosban található, a két terület közötti nem hivatalos vízi „középvonalat” is, több gépet pedig Tajvantól délnyugatra jelentettek
– áll a tárca közlésében, melyben hozzáteszik, hogy három kínai drónról is kaptak jelentést.
Kína saját területe részeként tekint Tajvanra, annak ellenére, hogy a szigetnek 1949 óta, a kínai kommunisták polgárháborús győzelme óta önálló kormánya van. A kínai hadsereg augusztus óta egy sor hadgyakorlatot hajtott végre a sziget közvetlen közelében.
A Kínai Kommunista Párt október 16-án kezdődött egyhetes kongresszusán a pártfőtitkárrá újraválasztott Hszi Csin-ping kínai elnök leszögezte: Kína békés újraegyesítésre törekszik Tajvannal, de nem adja fel a katonai lehetőséget a probléma megoldására.
Leszögezte, hogy a tajvani kérdés megoldása a kínai népen múlik, és hogy „a nemzeti újraegyesítés mindenképpen megtörténik”.
Háborúra készülve kell a hadsereget erősíteni – adta ki a jelszót a kínai elnök csütörtökön. Hszi Csin-ping szerint „bizonytalan és ingatag” a biztonsági helyzet, amivel a Tajvan körül növekvő feszültségre utalt – hívta fel a figyelmet a Guardian, megjegyezve, hogy a kínai elnök a kínai pártlap fotóján szerdán katonák körében, katonai egyenruhában mutatkozott.
„Minden erejükkel összpontosítsanak a háborúra”
– üzente Hszi.
Elemzők szerint a kínai elnök keményebb háborús szavakat használ, mint korábban, bár 2012-es hatalomra kerülésekor, majd 2017-ben is utalt a fegyveres konfliktus veszélyére és a nemzetbiztonság fontosságára. Most azonban határozottabb jeleket küld a Tajvan önállóságát védő Egyesült Államoknak. Joe Biden többször világossá tette, hogy Washington egy támadás esetén megvédi a Pekingtől de facto független szigetet.
