Orbán: A szankciós politika egy lépés a háború felé

Köszönjük, hogy nálunk követted.

A műsorvezető szóba hozta a dollárbaloldalt, az amerikai pénzek és a Mindenki Magyarországa Mozgalom kapcsolatát, mire Orbán erre úgy reagált: „tanulmányozzuk az esetet”, meg kell hallgatnia a titkosszolgálatok véleményét, az viszont biztos szerinte, hogy „jó okunk van arra, hogy megdöbbenjünk. Szabad szemmel is látható dollármilliókról van szó”.

Orbán szerint vannak a jogi kérdések, azokat ki kell vizsgálni, de ott a másik aspektus is: aki miniszterelnök akart lenni, elfogadott külföldi pénzt, de mit ígért cserébe? – tette fel a kérdést Orbán. „Aki a zenészt fizeti, az rendeli a nótát. Honnan rendelték meg a nótát, ki fizetett érte, és mit kell teljesíteni?” – kérdezte a miniszterelnök.

Orbán szerint „az idei tél megoldottnak tekinthető, már ha egy évszakot megoldottnak lehet tekinteni: fél év dimenziójában rendben vagyunk az ellátás szempontjából”, mondta Orbán a gázról, de ezt tavasszal újra kell gondolni. Tavasszal, ha a Déli Áramlat működik, akkor déli irányból akarják feltölteni a tározókat a következő télre.

Nagy sikernek nevezte Orbán Viktor, hogy a Covid-időszak után felfutott a gazdaság, de jött a háború, jöttek vele a negatív hatások. A legtöbb európai országot a recesszió veszélye fenyegeti, de Magyarország ebből ki akar maradni. Cél, hogy megőrizzék a teljes foglalkoztatottságot, és a legfontosabb nemzetstratégiai célokat se adják fel, ilyen például a családtámogatás, sőt, ezekben újabb intézkedéseket hozzanak, mert a legfontosabb célokat még most sem lehet feladni.

Orbán Viktor levezényelt három nagy válságot, megtanulta, ha baj van, két út van a kormány és a miniszterelnök előtt: az egyik, hogy „kibekkel, összehúzza magát, nem fészkelődik, mivel kívülről jön a baj, várja, hogy az elmúljon”, vagy cselekszik. Ő cselekszik, mondta.

„Ezt az inflációt politikai döntések idézték elő”, uniós politikai döntések, mondta Orbán a hazai inflációról. Tizenegy lépéses megoldási terve van Magyarországnak ebben a helyzetben, ebből a legutóbbi a tojás és a burgonya árstopja. Mindenre ugyanakkor nem lehet árstopot kivetni, mert akkor Orbán szerint visszatérnénk a kommunizmusba.

A szankciókról Orbán azt mondta, a magyarok sosem támogatták azokat, de „Magyarország nem engedheti meg magának”, hogy minden lépésnél vétózzon, olyankor ki kell harcolni, hogy a magyarokra más szabályok vonatkozzanak, és „Magyarország eddig mindig kihúzta magát” ezekből a helyzetekből. Orbán szerint azonban „nem kényelmes szituáció”, hogy harcol huszonhat miniszterelnökkel egyszerre. Abban biztos, hogy „nagy csaták árán el fogom érni”, hogy ha lesz kilencedik szankciós csomag, mentességet kapjon Magyarország, például az atomenergia kérdéseiben. Orbán szerint a nagy csatáinak egyik jele, hogy még mindig jön orosz gáz Magyarországra.

Orbán szerint ugyan röppenek fel hírek arról, hogy titokban vannak amerikai-orosz tárgyalások a háttérben, de érdemben ezt nem látják. „A szankciós politika egy lépés a háború felé”, mert ha valaki szankciókkal avatkozik be egy katonai konfliktusba, akkor állást foglal egyik vagy másik oldal mellett, és egy lépést tesz a háború irányába, mondta. Orbán szerint „lépésről lépésre csúszunk bele a háborúba, még nem lőnek ránk”, de közel állunk ehhez. Rajtunk kívül viszont senki sem követi ezt az irányvonalat, és senki nem lát a holnaptál tovább, távolabbi szintekre Orbán szerint.

Óvatosan kezdte februárban a háborús viszonyulást, de egyre több olyan intézkedést hoztak, ami közelebb vitt a háborúhoz – mondta a kormányfő. Folyamatosan erősödtek a szankciós lépések, sőt ma már lassan nekünk kell finanszírozni Ukrajna működését. Lépésről lépésre csúszunk bele a háborúba – mondta Orbán.

Mi békét akarunk, de rajtunk kívül senki nem követi a mi álláspontunkat, tette hozzá.

Tűzszünet, béketárgyalás! – szögezte le Orbán Viktor.

Kifejtette:

a szankciós politika egy lépés a háború felé