Az olasz miniszterelnök szerint továbbra is támogatni kell Ukrajnát, mert szerinte Moszkva "kevés hajlandóságot mutat a tárgyalásokra".
"Érdemes továbbra is támogatni Ukrajnát, mert csak a terepen lévő erőviszonyok alapján nyílhat lehetőség a tárgyalások megnyitására"
- mondta a Corriere della Sera című napilap által kedden közölt interjúban.
Meloni rámutatott Kína fontos szerepére is, és megjegyezte, hogy tárgyalt a témáról Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
"Beszéltem Hszivel arról, hogy Kína milyen fontos szerepet játszhat a Moszkvával való aktív diplomáciai kapcsolat fenntartásában. Azt is őszintén elmondtuk egymásnak, hogy Olaszország és Kína két nagyon távoli állam, de több ezer éves történelem áll mögöttük, ami a mély különbségek ellenére is lehetővé teszi a párbeszédet" - mondta a miniszterelnök.
Az olasz képviselőház ma kezd vitát arról, hogy 2023-ban is folytassák-e az Ukrajnának nyújtott átfogó, többek között katonai támogatást. Az ország vezető ellenzéki erői már benyújtották állásfoglalásaikat a kérdésben. A Baloldal és a Zöldek szövetségének dokumentuma azt javasolja, hogy állítsák le a fegyverek Kijevbe történő szállítását. Az 5 Csillag Mozgalom állásfoglalása előírja, hogy minden alkalommal a parlamenten keresztül kell dönteni az Ukrajnába irányuló új szállítmányokról.
Meloni pártja és a Liga parlamenti képviselői hétfőn a köztársasági szenátusban benyújtották az ott tárgyalt, számos nem ukrán kérdésről szóló rendelet módosítását, amely a Kijevnek történő fegyverszállítások jövő évi folytatását írja elő. Sajtóértesülések szerint a rendelet szövegét a következő kiegészítéssel javasolják kiegészíteni: "A haditechnikai eszközök, anyagok és felszerelések átadásának engedélyezése az ukrán kormányhatóságoknak december 31-ig meghosszabbodik".
Korábban Guido Crozetto olasz védelmi miniszter bejelentette, hogy kész a nemzeti parlament elé terjeszteni a Kijevnek történő fegyverszállítások folytatására vonatkozó javaslatot 2023-ig.
Márciusban az olasz parlament jóváhagyott egy kormányrendeletet, amely különböző segítségnyújtást irányzott elő Ukrajnának, beleértve a fegyverszállításokat is. Ahhoz, hogy a dokumentumot átvigye a szenátuson, amely vegyes kritikát kapott a nyilvánosságtól és néhány parlamenti képviselőtől, Mario Draghi kormányának a kabinet bizalmi szavazásához kellett kötnie a jóváhagyást. Később a kormány még ötször fogadott el hasonló rendeleteket a parlament szavazása nélkül, és a kérdést csak a parlament Köztársasági Biztonsági Bizottságában vitatta meg, amelynek ülései titkosak.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy a "Kijevnek nyújtott szüntelen nagymértékű támogatás" egyre inkább "a nyugati országokat is bevonja a konfliktusba a kijevi rezsim oldalán".
Szergej Lavrov külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával foglalkozó ülésén azt mondta, hogy a kijevi rezsimet támogató nyugati országok a konfliktus részeseivé válnak. Megjegyezte azt is, hogy minden olyan rakomány, amely fegyvereket tartalmaz Ukrajna számára, legitim célponttá válna Oroszország számára.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár szerint az, hogy Ukrajnát nyugatról fegyverekkel pumpálják, nem járul hozzá az orosz-ukrán tárgyalások sikeréhez, és negatív hatással járna.
