2024. május 20. - Bernát, Felícia
EUR : 387.87
USD : 357.68
Időjárás ikon25°14°

A bíróság szerint megsértették a Hann Endre személyiségi jogait az Elkúrtuk című film kapcsán

A Fővárosi Törvényszék 1,5 millió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte a film producerét, Kálomista Gábort és a készítő Megafilm Kft-t. Az ítélet szerint az alperes nem magával a filmmel, hanem az ahhoz kapcsolódó kommunikációval sértette Hann Endre személyiségi jogait.

Ítéletet hirdetett ma első fokon a Fővárosi Törvényszék az ElkXrtuk című film kapcsán Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója által indított személyiségi jogi perben, és részben helyt adott a Medián vezetője keresetének. 

Hann azért perelte be a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgását feldolgozó játékfilm producerét, Kálomista Gábort, illetve a film gyártóját, a Megafilm Kft.-t, mert az alkotás

egyik kulcsfigurájának számító szereplőt szerinte róla mintázták, és negatív színben tüntették fel.

Szerepe szerint az Endre névre hallgató figura az, aki a filmben közvélemény-kutatóként a háttérből irányítja a Gyurcsány-kormány döntéseit, hamis kutatási adatokat közöl és titokban egyeztet miniszterekkel.

A Medián vezetője először peren kívüli egyezséget ajánlott, amely szerint nyilvános bocsánatkérés és 3 millió forint sérelemdíj ellenében eláll a keresettől. Kálomista azonban nem fogadta el az ajánlatot, így Hann benyújtotta keresetét, amelyben több, szerinte valótlan utalás, állítás helyesbítését kérte:

-azt, hogy olyan szándékosan manipulált közvélemény-kutatási adatokat mutatott be, amely a valósnál magasabb támogatottságot mért az akkori kormánypártok, az MSZP-SZDSZ koalíció estében és a valósnál alacsonyabbat az ellenzékben lévő Fidesznél;

-hogy az őszödi beszéd kiszivárgását megelőző időszakban fontos szereplője a politikai döntéshozatalnak, folyamatos kapcsolatban volt Szilvásy György titokminiszterrel;

-hogy részt vett az őszödi beszéd kiszivárogtatásában és azt azt követő kormányzati kommunikáció alakításában.


Hann azonban később módosította keresetét, és ebben fogalmazta meg, hogy a film mellett, az alkotáshoz kapcsolódóan a felperesi nyilvános kommunikációt is sérelmezi. Lényegében arra hivatkozott, hogy ha Kálomistáék a filmről szóló, 2021 október 20-án, a Megafilm honlapján megjelent cikkben nem azonosítják direkt a film egyik szereplőjét vele, akkor ezt a nézők nem feltétlenül tették volna. 

A jó hírnév sérelme

Kálomista egy interjúban elmondta, hogy a filmbéli Endre karaktere egy közvélemény-kutató archetípust jelenít meg. A film alkotói azt is hangsúlyozták, hogy bár az alkotás megtörtént eseményekre épít, ennek ellenére

egy fikciós film, egy politikai thriller és így nem lehet tényszerű állításokat számon kérni rajta.

Így pedig a jó hírnév megsértése sem merülhet fel.

Kálomista jelezte, számára „az is furcsa, hogy amikor szerintük a művészi szabadság sérül – márpedig itt a művészi szabadságot alapjaiban kérdőjelezik meg –, az egész balliberális oldal ordítva sikítozik, most viszont mindenki nagyon csendben van. Ha valaki cenzúráért kiáltana, most kiáltson, amikor a bíróságra terelik egy játékfilm sorsát” – hangsúlyozta.

Ítélet 

A Bérces Renáta bíró által ma kihirdetett ítélet szerint Kálomista, illetve a Megafilm

megsértette Hann jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát, a 2021. október 20-án megjelentetett, a film egyes szereplőit bemutató közleményével. 

Ebben a Megafilm beazonosíthatóan, névvel és képpel jelentette meg Hann Endrét, akit abban a hamis színben tüntettek fel, hogy a Medián vezetőjeként, a film Endre nevű szereplőjéhez hasonlóan, ő maga is 2006 őszén közvélemény-kutatóként, a Medián vezetőjeként manipulált kutatási adatokat tett közzé, részt vett a kormányzati döntések meghozatalában és ennek kapcsán folyamatosan kapcsolatban volt miniszterekkel. Emellett részt vett az őszödi beszéd kiszivárogtatásában, ő készítette elő az arra adandó politikai választ, és részt vett a jogellenes rendőri erőszakról szóló döntések meghozatalában.

Alapjogi ütközések

Ítéletében a bíróság eltiltotta Kálomistáékat a további jogsértésektől, valamint 1,5 millió forintos sérelemdíj és 500 ezer forintos perköltség megfizetésére valamit egy sajnálkozó közlemény megjelentetésére kötelezte az alpereseket.

A bíró indoklása szerint a művészet szabadsága megilleti alperest, de csak addig, míg nem ütközik más alapjogokba, így jelen esetben az emberi méltóság védelmébe.

A bíró azzal érvelt, hogy a nézők a már idézett cikket megismerve tekintették meg a filmet,

a közlemény pedig ráerősített arra, hogy a filmben szereplő Endre azonos a Medián vezetőjével.

Bérces Renáta elmondta: a felperes első keresete alapján nem szankcionálta a film készítőit, a kibővített kereset kapcsán, az alkotás és az ahhoz kapcsolódó kommunikáció alapján azonban azt állapította meg, hogy sérültek a Medián vezetőjének jogai. 

Az ítélet nem jogerős. 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató