Mark Rutte holland miniszterelnök a hét elején a holland állam nevében bocsánatot kért országának a gyarmati időszakban a rabszolgaságban játszott szerepéért a leszármazottaktól. Most Vilmos Sándor király is csatlakozott ehhez karácsonyi beszédében.
Karácsonyi beszédében a király hangsúlyozta, hogy a királyság egykori gyarmatain kegyetlenül bántak az emberekkel, de ezért a ma élő emberek közül már senki sem tehető felelőssé.
Mindazonáltal megteremtjük a közös jövő alapját azzal, hogy őszintén szembesülünk közös múltunkkal, és elismerjük az emberiesség elleni bűncselekményt megtestesítő rabszolgaságot
– idézte Vilmos Sándort az MTI.
Rutte hétfőn ünnepélyes beszédet mondott a hágai nemzeti levéltárban, ennek keretében „emberiesség elleni bűncselekményként” említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.
A holland birodalom a világ szinte minden pontján – így Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is – rendelkezett gyarmatokkal.
A HOLLAND NYUGAT-INDIAI ÉS KELET-INDIAI TÁRSASÁG RABSZOLGA-KERESKEDELME JELENTŐSEN HOZZÁJÁRULT AZ ORSZÁG GAZDASÁGI VILÁGHATALMI STÁTUSZÁHOZ A 17. SZÁZADBAN. BECSLÉSEK SZERINT MINTEGY 600 EZER EMBER KERÜLHETETT RABSZOLGASORBA A HOLLAND URALOM ALATT.
Hollandia az egyik utolsó európai országként 1863. július elsején tiltotta meg a rabszolgaságot.
A hágai vezetés most aktívan együtt akar működni az egykori rabszolgák leszármazottaival a múltbéli szenvedések feldolgozásán. 2023-at ebből a célból emlékévvé nyilvánították. Vilmos Sándor szerint a holland királyi ház aktívan részt kíván venni e folyamatban, fellépve a hátrányos megkülönböztetés, a kizsákmányolás és az igazságtalanság mai megnyilvánulási formáival szemben is.