2023. február 01. - Ignác
EUR : 388.99
USD : 359.18
Időjárás ikon

A nemzetközi baloldal a globális technológiai vállalatokra bízná a demokrácia védelmét

A nemzetközi baloldali hálózat növelné a globális technológiai vállalatok szerepét a demokratikus ellenállóképesség kiépítésében, valamint a demokratikus intézmények és értékek védelmében. Az, hogy a kizárólag üzleti céljaik mentén működő BigTech cégek lennének a demokratikus értékek védelmének új letéteményesei, a demokráciavédelem meglehetősen sajátos megközelítéseként értékelhető.

A valódi szándék ugyanakkor nem kétséges, a nemzetközi baloldal a balliberális érdekeket előszeretettel kiszolgáló globálistechnológiai vállalatoknak szervezné ki a demokrácia megóvását. Mindez felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi baloldal és holdudvara továbbra is a kognitív disszonancia állapotában tengődik: miközben a szavak szintjén védelmébe veszi a demokratikus értékeket, addig tetteivel folyamatosan veszélyezteti azokat.

2022. december közepén került sor a „Demokratikus értékek a digitális korban” eseménysorozat záró konferenciáját a ,„Hogyan támogathatják és erősíthetik a technológiai vállalatok az európai demokráciát?” címmel. A nemzetközi baloldali hálózat prominens szereplőinek részvételével zajló, a Soros György által közel fél millió dollárral támogatott NGO, a „jövő befolyásolását” célként kitűző Globsec kiemelt partnerségével megvalósuló kezdeményezést annak érdekében hívták életre, hogy elmélyítse a technológiai ipar, valamint az európai intézmények, illetve a különböző agytrösztök és NGO-k együttműködését a demokrácia védelméért folytatott harcban. A projekt deklarált célja nem más volt, minthogy a technológia és a technológiai vállalatok komolyabb szerephez jussanak a demokratikus ellenállóképesség kiépítésében, valamint a demokratikus intézmények és értékek megóvásában. 

A rendezvénysorozat minden „állomása” (workshopok)kényszeresen megismételte a jól ismert baloldali mantrákat, miszerint az újságírók permanens fenyegetettségnek vannak kitéve, nő az információs félrevezetés, az Európai Bizottság valamennyi – szuverenitást sértő - fellépése indokolt és szükséges, a tényellenőrző központok jelentősége pedig nemcsak elvitathatatlan, hanem azokkal szorosan együtt kell működnie a technológiai vállalatoknak és az NGO-knak is. 

Az eseménysorozat zárókonferenciáján végül BigTech cégek, NGO-k, valamint az Európai Bizottság képviselői értékelték a workshopok megállapításait.

Nanna-Louise Linde, a Microsoft Európai Kormányzati Ügyekért felelős alelnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy ademokráciák és a demokratikus értékek nyomás alatt vannak, az újságírók pedig meg vannak félemlítve a kormányok által. A digitális technológia ugyanakkor alkalmas e káros jelenségekkel szembeni fellépésre, éppen ezért eszközöket és szolgáltatásokat fejlesztettek ki a demokrácia védelmére, melyekre kormányokat és újságírókat „képeznek ki”.

Wojtek Talko, a Věra Jourová kabinet tagja - aki nem mellesleg előszeretettel folytat megbeszéléseket a szintén Soros Györgyhöz köthető Avaaz-zal - felszólalása elején arról beszélt, hogy az európai intézmények, köztük az Európai Bizottság feladata lehetővé tenni a választók számára, hogy megbízható információk alapján hozhassák meg a számukra legmegfelelőbb döntést, ehhez pedig szabad sajtóra van szükség, ami a demokrácia egyik alapvető pillére. A szólásszabadság kapcsán kifejtette, hogy korlátozása csak demokratikus eszközökkel képzelhető el, a cenzúra tehátsemmilyen körülmények között nem megengedett, valamint az sem, hogy bárki (bármi) az igazság döntőbírájaként tetszeleghessen. Kiemelte továbbá, hogy minden eszközzel el kell kerülni, hogy a közösségi platformok elfogultak legyenek egy-egy politikai oldal mellett, hiszen ez rombolja a demokrácia keretein belül megvalósuló, eltérő nézetek közötti igazságos versenyt.

Fernando Hortal Foronda, a European Partnership for Democracy képviselője, egyrészt a technológiai vállalatoknak a demokrácia védelmében betöltött komoly szerepét hangsúlyozta ki, hiszen álláspontja szerint e cégeknek„megvan a lehetőségük arra, hogy jóhiszeműen cselekedjenek”. Másrészt pedig a tényellenőrző központok jelentőségére hívta fel a figyelmet, amikor úgy fogalmazott, hogy a demokráciák számára strukturális kulcstényező a tartalom kuráció. Mindemellett szót ejtett az adatvédelem jelentőségéről, amely nélkül álláspontja szerint nem valósítható meg demokrácia, illetve a Facebook algoritmusáról is, amely negatívan befolyásolhatja a különböző nézetek eléréseit.

Az vitán felül áll, hogy az információs félrevezetés - köztük az újságírók visszatérő manipulálása pontosan meghatározotthatóSoros-szervezetek által -, illetve a közösségi platformokon tapasztalható kettős mérce valóban destabilizálja a demokráciát. Ugyanakkor ismét nem esett szó arról, hogy ezenjelenségek elszenvedője döntő többségben a jobboldal.

Mint ahogyan arról sem, hogy az Európai Bizottság hathatóstámogatásával működő, átpolitizált és ideológiailag elfogult tényellenőrző központok milyen mértékben sértik a valóban a demokrácia előfeltételének számító sajtó- és szólásszabadságot.

Az pedig, hogy a kizárólag üzleti céljaik mentén működő BigTech cégek lennének a demokratikus értékek védelmének új letéteményesei, mindez a demokráciavédelem meglehetősen sajátos megközelítéseként értékelhető. A valódi szándék egyáltalán nem kétséges, sőt nyilvánvaló: a nemzetközi baloldal a balliberális érdekeket előszeretettel kiszolgáló globális technológiai vállalatoknak szervezné ki a demokrácia védelmét.

A „Demokratikus értékek a digitális korban” projekt tehát újabb tanulságos tapasztalattal szolgált a balliberális demokrácia felfogással összefüggésben, hiszen felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi baloldal és holdudvara továbbra is a kognitív disszonancia állapotában tengődik:miközben a szavak (és dokumentumok) szintjén védelmébe veszi a demokratikus értékeket, addig tetteivel folyamatosan veszélyezteti azokat.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató