2024. február 29. -
EUR : 391.26
USD : 362.28
Időjárás ikon15°

Emlékezés a Don-kanyar magyar hőseire

Nyolcvan évvel ezelőtt történt a doni áttörés, a második világháború magyar szempontból egyik legtragikusabb eseménye, amely csaknem százezer magyar életét követelte. Az évfordulón országszerte több megemlékezést tartanak, illetve engesztelő szentmisét mutatnak be.

 A Don-kanyarban szenvedte el a magyar hadsereg az egyik legnagyobb emberveszteségét, ezt tartják a magyar katonák egyik legnagyobb véráldozatának. A második világháborúban a 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A frontra kivonuló 207 ezer emberből álló hadseregnek a saját csapataik felszerelésében is voltak hiányosságaik, de a németek által ígért nehézfelszerelés és utánpótlás sem érkezett meg, vagyis cserben hagyták, majd utóvédként használták fel a magyar egységeket.
 
A szovjet 40. hadsereg 1943. január 12-én, mínusz 30-35 Celsius-fokos hidegben lendült támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap 8–12 kilométer mélyen beékelődött a magyar védelembe. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a magyar hadsereget.
 
A doni veszteségekről nincsenek pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy hetvenszázalékosak voltak, az áldozatok számát egyes források mintegy 93 500-ra, más források 120–148 ezerre teszik. A sebesültek és a fogságba kerültek pontos száma nem ismert. A hadsereg már a nyári csaták során is súlyos veszteségeket szenvedett, akadozott az ellátás, betegségek tizedelték a katonákat, de a legyengült, megfogyatkozott alakulatok erőn felüli helytállást tanúsítottak. A magyar katonák a mínusz 30-40 Celsius-fokban, hosszú időn keresztül sikeresen teljesítették feladatukat, nem adták fel állásaikat. Kitartottak, egy részük át is tört az ellenséges vonalakon, és hazajutott.
 
A túlélők emelt fővel térhettek volna haza, ehhez képest szégyen, megaláztatás, állami kiközösítés várta őket, így a doni tragédia sokáig csak családi összejöveteleken lehetett téma vagy még ott sem. A harctéren elesett vagy megfagyott emberekre pedig csak szeretteik emlékeztek, özvegyeik, akik egyedül nevelték fel gyerekeiket. A doni hősökről a rendszerváltás után kezdtek el újra méltón megemlékezni az állami intézmények részéről. Január 12-e a 2. magyar hadsereg pusztulásának emléknapja lett.
 
A személyes élmények közvetlen átadás-átvételének lehetősége ugyanakkor megszűnt: 2021 februárjában – 99 éves korában – elhunyt a doni tragédia utolsó ismert túlélője, a székesfehérvári Smohay Ferenc, aki zászlósként élte át a tragédiát. A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy néhány ismeretlen túlélő még lehet köztünk, de ennek valószínűsége meglehetősen csekély.
 
Ma több helyen is tartanak megemlékezéseket a doni áttörés nyolcvanadik évfordulójának alkalmából. Szombathelyen a Karmelita utca 1.-nél, a Martineum Felnőttképző Akadémia udvarán álló pápai keresztnél lesz kegyeleti megemlékezés délelőtt tíz órakor, Szentesen ugyanebben az időpontban a Széchenyi-ligetnél lévő második világháborús emlékműnél tisztelegnek az áldozatok előtt. Szolnokon a Magyar golgota második világháborús emlékműnél, a Hősök terénél, a doni ütközetben elesett hősök emlékére tart megemlékezést a város önkormányzata és a MH Kiss József Helikopterdandár, az eseményen részt vesz Szalay Ferenc polgármester is.

Önkormányzati megemlékezést tartanak csütörtökön 17 órakor Zalaegerszegen, a Hősök kertjében, az Október 6-a téren, január 15-én, vasárnap, 8.30-kor pedig engesztelő szentmisét mutatnak be, majd önkormányzati megemlékezést tartanak Keszthelyen, a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban, illetve a Várkertben.

(MNO, MTI)

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató