2023. február 05. - Ágota, Ingrid
EUR : 384.95
USD : 352.2
Időjárás ikon-1°

Matolcsy György aláírta az idei év költségvetési tervezetét

A Költségvetési Tanács (KT) elfogadta Magyarország 2023-as költségvetési tervezetét január 12-én. A háromfős testület tagjai közül Matolcsy György a korábbi verziót nem látta el aláírásával, azonban az újabb változatot – a csütörtökön megjelent hivatalos dokumentum alapján – már igen.


Az idei költségvetés módosítására benyújtott tervezet hiteles, a Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek „alapvető ellenvetései, ugyanakkor a testület figyelmeztetett arra, hogy a költségvetési célok teljesíthetőségét számos kockázat övezi” – számolt be a KT a csütörtöki ülésén megfogalmazott véleményét.

A KT honlapján is elérhető állásfoglalásban a tanács tudomásul veszi, hogy idén a GDP-arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,9 százalékra nő 3,5 százalékról, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul a korábbi 3,3 százalékhoz képest. Ugyanakkor továbbra is szorgalmazzák a 3 százalékos hiány elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik. 

A testület megállapította, hogy a tervezet 2023-ra – az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben – 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Valamint leszögezték, hogy a növekedés meghatározó arányban az export importot meghaladó emelkedésének lenne a következménye, tehát jelentős mértékben függ a külpiaci folyamatoktól.

Arra is kitértek, hogy a belső kereslet lassul, mivel a reáljövedelmek mérséklődése visszafogja a lakossági fogyasztást, a bizonytalan gazdasági kilátások pedig csökkentik a vállalati beruházásokat, miközben az állami szektor is átütemezi a beruházásait.

A TERVEZETT GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS AKKOR VALÓSULHAT MEG, HA A HÁBORÚS KONFLIKTUS HATÁSAI NEM SÚLYOSBODNAK ÉS AZ EGYÉB KOCKÁZATOK SEM ERŐSÖDNEK

– húzták alá. De a tanács üdvözölte azt a rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP reálértéke 1,5 százalék felett nő, akkor az így keletkező többletbevételt – a nyugdíjprémiumon felül – a hiány mérséklésére fordítják.

Biztosítják a társadalompolitikai célokat
A KT megállapította, hogy a tervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetési tervben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célok – így a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzése, a családok támogatása, az idős emberek védelme, továbbá a honvédelmi képesség erősítése – megvalósítását. Hozzátették, a törvény megteremti a lehetőséget a nyugdíjaknak az inflációval azonos mértékű emelésére, a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségei részleges kompenzálására, az államadóssághoz kapcsolódó magasabb kamatkiadások finanszírozására.

Mint írták, az infláció éves átlagban a módosítás alapjául szolgáló makrogazdasági pályának megfelelően alakulhat (15 százalék) amennyiben nem lépnek fel újabb negatív hatások. A kockázatok közül megemlítették

-az orosz agressziót és más geopolitikai konfliktusok eszkalálódásának veszélyét,
-az ellátási láncok töredezettségét,
-valamint az energia és nyersanyagárak tartósan magas szintjét.

A testület szerint veszélyezteti a költségvetés teljesíthetőségét az is, hogy az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapul, és egyes sorokon meg is haladja az adóalapok várt növekedését. Kiadási oldalon a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi. Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz – fejtették ki.

Úgy fogalmaztak: az energiaárak emelkedésének kompenzációján kívül a költségvetés a magas infláció miatti többletkiadásokra nem biztosít többlettámogatást, ami jelentős teljesíthetőségi kockázatot hordoz. Emellett megerősítették, hogy az államadósság 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik a tavalyi év végére várt 73,5 százalékról a tervezet szerint – erősítették meg az MTI szerint.

Matolcsy György is aláírta

A KT háromfős testület, tagjai:
-Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke,
-Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke,
-elnöke pedig Kovács Árpád volt számvevőszéki elnök.

A testület anyaga szerint a kormány szerdai ülésén meg is tárgyalta az idei költségvetési törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat-tervezetet, amelyet jóvá is hagyott. Ezt követően Varga Mihály pénzügyminiszter véleménykérő levele mellékleteként küldte el a dokumentumot a testület elnökének.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató