2023. február 01. - Ignác
EUR : 388.99
USD : 359.18
Időjárás ikon

Botrány: kazettás bombákat gyártó fegyvergyárakba fektetett be az EP-képviselők nyugdíjalapja

Az Európai Parlamenti képviselők nyugdíjalpja fosszilis tüzelőanyag-bányákba és fegyvertgyártó cégekbe fektette az európai adóforintokat.

Az európai parlamenti képviselőknek az irodaszerekre adott havi juttatásokat a fegyver-, dohány-, bánya- és fosszilis tüzelőanyag-iparban való részvényvásárlásra használták fel, hogy finanszírozni tudják az Európai Parlament súlyosan eladósodott nyugdíjrendszerét - írja a Bennfentes.net.

Több tízezer részvényt vásároltak egy olyan amerikai fegyvergyártó cégben, amely az EU tagállamai által 2008-ban aláírt nemzetközi egyezmény által betiltott kazettás bombákat gyárt.

A kazettás bombák több robbanótöltetet tartalmaznak, amelyek nagy területet borítanak be, és akár hetekkel később gyanútlan civileket is megölhetnek. A múltban többek között a Raytheon, a Honeywell International és a Textron Inc. gyártotta ezeket.

Az Európai Parlament önkéntes nyugdíjrendszere mindháromba befektetett.

Az EP-nyugdíjalapja 2008-ban 14 900 Raytheon-részvényt birtokolt 547 000 dollár piaci értékben, és 27 000 Honeywell International-részvényt 637 000 dollár piaci értékben. 2007-ben 7 600 Textron Inc. részvényt birtokolt 370 000 USD piaci értékben.

A Textron Inc. 2016-ban leállította a nagyméretű kazettás bombák gyártását, miután bizonyítékok láttak napvilágot arról, hogy a szaúdiak Jemenben civilek ellen használták azokat. A norvég szuverén vagyonalap pedig 2005-ben feketelistára tette a Raytheon és a Honeywell International cégeket, mivel azok kazettás bombákat gyártottak és értékesítettek. A belgiumi KBC Bank is ezt tette 2006-ban, tekintettel a fegyverek körüli vitákra.

Az Aerojet General céggel együtt a Honeywell International fejlesztette ki a CBU-87 kombinált hatású lőszert, amelyet az 1990-es évek elején az amerikai Sivatagi Viharban széles körben használtak, és pusztító hatást ért el.

A Human Rights Watch becslése szerint az első Öbölháborúban az amerikai és brit erők által ledobott kazettás bombák által megöltek 60 százaléka 15 év alatti volt. A Raytheon és a Honeywell International szerintük már nem gyárt kazettás bombákat.

A Northrop Grumman vállalatban is mintegy 11 800 részvény volt az EP-nyugdíjalap tulajdonában, a 2008-as piaci értékük 382 000 dollár volt. És további 79 000 részvényt birtokolt a BAE Systems brit multinacionális fegyverkezési, biztonsági és űrkutatási vállalatban, 311 000 font piaci értékkel.

A BAE Systems részvényei az 1990-es évek óta vannak a birtokában, amikor még British Aerospace néven működött. Nem világos, hogy a nyugdíjalap még mindig birtokolja-e a fent említett részvényeket, mivel a befektetésekre vonatkozó múltbeli információkat csak 2010-ig tették közzé.

Eltekintve attól az etikai kérdéstől, hogy az európai adófizetők pénzéből a fegyveriparba történő befektetéssel egy európai parlamenti képviselő nyugdíjalapját finanszírozzák, az Európai Parlamentnek valószínűleg mintegy 400 millió eurót kell majd kipréselnie a közpénzekből a mentőcsomagra.

Az alap az előrejelzések szerint 2024, az európai választások éve és 2026 között fog tönkremenni. A parlament nem tudott megoldást találni, ami riadalmat keltett a költségvetést felügyelő európai parlamenti képviselők körében.

"Ez egy szégyen. Azt hiszem, a legnagyobb kérdés az, hogy mi történik az alap hiányával" - mondta Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő. "Vajon további adófizetői pénzeket fognak ebbe beledobni? Szerintem egy centet sem szabadna erre fordítani" - mondta.

Monika Hohlmeier német EP-képviselő és Johan van Overtveldt volt belga pénzügyminiszter tavaly hasonlóan nyilatkozott Roberta Metsolának, az Európai Parlament elnökének írt közös levelében.

Úgy fogalmaztak, hogy az alap "potenciálisan pusztító hírnévkockázatot jelent az Európai Parlament számára".

"Nem közérdekű"

A parlament és korábbi befektetési tanácsadója, a Credit Agricole Luxembourg Private Bank szintén elutasította a befektetések nyilvánosságra hozatalát.

Az EUobservernek írt levelében az Európai Parlament azt állította, hogy a közzététel aláásná a kereskedelmi érdekek védelmét, és elhárította a közérdekű érveket.

A honlap által benyújtott fellebbezést 2022 decemberében hasonló indokokkal utasította el Roberts Zile, az Európai Parlament konzervatív alelnöke, aki a dokumentumokhoz való hozzáférési kérelmeket felügyeli. A Credit Agricole Luxembourg Private Bank szintén elutasította a kérelmet, majd nem volt hajlandó megmagyarázni, hogy miért.

Az EUobserver azonban egy nyilvános nyilvántartásból letöltött éves kimutatásokat követően megszerezte a befektetések 1994-től 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó részletes bontását.

Ezeket a kimutatásokat a nyugdíjrendszer - az "Európai Parlament képviselőinek nyugdíjalapja" néven ismert nonprofit szervezet - kezelői készítették. A nonprofit szervezetet jelenleg az Európai Parlament luxemburgi épületében jegyezték be, és kezdetben aktív, majd volt európai parlamenti képviselők kezelték. A rendszer egy "SICAV-FIS" néven ismert luxemburgi befektetési alap alá került.

Az először az 1990-es évek elején létrehozott és 2009-ig az európai parlamenti képviselők számára nyitott önkéntes nyugdíjalap nagy mennyiségű pénzt veszít, mivel a nyugdíjkorhatárt elérő emberek száma miatt a nyugdíjkorhatárt elérte.

Köztük van az EU külpolitikai vezetője, Josep Borrell is, aki jelenleg a vitatott alapból kap nyugdíjat. A többiek közé tartozik Miguel Arias Canete is, amikor az Európai Bizottság klímavédelmi biztosa volt. Canete is azok között az európai parlamenti képviselők között volt, akik a rendszer ügyintézője volt.

A befektetések bemutatásakor az Európai Parlament azt mondta, hogy nem áll módjában nyilatkozni.

"Az önkéntes nyugdíjalap egy nonprofit egyesület, amelyet a luxemburgi jog szabályoz. Az Európai Parlamenttől elkülönülő harmadik fél, amely ezért nem nyilatkozhat a kért elemekkel kapcsolatban" - közölte az uniós parlament szóvivője e-mailben.

A képviselőknek csak két évig kellett befizetniük az alapba, hogy nyugdíjhoz jussanak. Minden egyes befizetett 1000 euró után az uniós parlament 2000 euróval járult hozzá.

A képviselők részesedését a havi több ezer eurós hivatali juttatásukból vonták le, amelyet önmagában is titok övez, mivel nem átlátható, hogy mire költik a pénzt. A havi juttatás titkosságának legnagyobb védelmezője Rainer Wieland, az Európai Parlament alelnöke, aki a honlapnak azt mondta, hogy az átláthatóság hiánya nem kérdés.

Az önkéntes nyugdíjrendszer nevében végrehajtott egyéb befektetések között szerepelnek nagy dohányipari, bányászati, fosszilis tüzelőanyag- és gyógyszeripari cégek is. Mások pedig olyan offshore adóparadicsomokban fektettek be, mint a Bermudák és a Kajmán-szigetek.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató