Emmanuel Macron bejelentette: Franciaország a következő években több mint harmadával növeli a katonai kiadásait, hogy megbirkózzon az évszázad nagy veszélyeivel, és megőrizze az ország szabadságát, biztonságát, jólétét.
Franciaország 400 milliárd euróra (160 ezer milliárd forintra) emeli a haderőfejlesztésre szánt költségeket a költségvetés következő hétéves, 2024–2030-as időszakára – jelentette be Emmanuel Macron a délnyugat-franciaországi Mont-de-Marsan légitámaszponton elmondott beszédében.
A BBC beszámol arról: az intézkedés az egyik eleme a francia elnök részletes, az ország fegyveres erejének fejlesztésére vonatkozó tervének, amely célja, hogy Franciaország képes legyen megbirkózni az olyan 21. századi veszélyekkel és fenyegetésekkel, mint amilyen például Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Ehhez először növelni kellett a fegyveres erők létszámát, és átalakítani a hadsereget. Ez önmagában kevés,
„a jövőben jobban és másképpen is kell működnie a francia haderőnek”,
tette hozzá Macron.
A francia elnök elismerte azt is, hogy a hidegháborút követő békeidőszak most, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, megszűnt, így a cél egy olyan hadsereg létrehozása, amely megvédi Franciaország szabadságát, biztonságát, jólétét és megtartja az ország helyét a világban.
„Egy háborúval előrébb kell járnunk” – hangsúlyozta. Ennek érdekében az ország tömegesen fog beruházni drónokba, növeli a kibertámadások kezelésére szolgáló kapacitását, a katonai hírszerzés költségvetését pedig hatvan százalékkal megemelik.
Ismeretes, hogy tavaly a francia katonai hírszerzés vezetője, Eric Viadud tábornok állásába került, hogy 2022 februárjában a francia hírszerzés nem látta előre az orosz inváziót, ellentétben az amerikaival és a brittel.
Franciaország emellett az elmúlt hetekben fokozta a katonai segítségnyújtást Ukrajnának, és a tervek szerint AMX-10 RC könnyű harckocsikat is küldenek majd Kijevbe, bár mindezzel egyes vélemények szerint jócskán elmaradnak a többi szövetséges ilyen irányú tevékenységétől.
Oroszország ukrajnai inváziója nem csak Franciaországot, más nyugati országokat is a katonai kiadásaik felülvizsgálatára késztetett,
amelyeket sok esetben jelentősen növeltek.
Svédország és Finnország NATO-csatlakozásuk részeként bejelentette a katonai költségeik nagyarányú emelését, a katonai szövetség tagjai pedig közösen megállapodtak abban, hogy 2024-től a gazdasági teljesítményük legalább két százalékát védelemre fordítják majd.
Tavaly februárban, az orosz–ukrán háború kitörése után néhány nappal Németország további százmillió forintot ígért a költségvetésből a fegyveres erőknek, az év júniusában az Egyesült Királyság korábbi miniszterelnöke, Boris Johnson pedig ígéretet tett az ország katonai kiadásainak a GDP 2, 5 százalékára történő emelésére. A múlt hónapban a japán kormány is az ország védelmi költségvetésének drasztikus emelése mellett döntött. Kishida Fumio miniszterelnök, Kína és Észak-Korea fenyegetéseire hivatkozva, arra figyelmeztetett, hogy
„a második világháború óta a legsúlyosabb veszélyhelyzet áll fenn a térségben”.
Eközben a Kreml a harcoló katonák számát 1, 15 millióról 1, 5 millióra növelné, Vlagyimir Putyin múlt héten azt mondta: az erős orosz védelmi ipar garantálja az Ukrajna felett aratott győzelmet.
