Az amerikai légierő (US Air Force, USAF) tábornoka pénteken emlékeztetőt küldött az általa irányított tiszteknek, amelyben azt jósolja, hogy az Egyesült Államok két éven belül háborúban áll majd Kínával, és azt tanácsolta a beosztottjainak, hogy készüljenek fel a fegyveres konfliktusra.
Az NBC News birtokába került feljegyzésben Mike Minihan tábornok, a Légi Mobilitási Parancsnokság (AMC) parancsnoka azt írta:
Remélem, tévedek. A megérzésem viszont azt súgja, hogy 2025-ben kitörnek a harcok a két fél között.
Minihan emlékeztetett arra, hogy 2024-ben mind Tajvanon, mind az Egyesült Államokban elnökválasztás lesz, ami megoszthatja az amerikai hadsereg figyelmét, ez pedig szerinte lehetőséget biztosít Hszi Csin-ping kínai elnöknek arra, hogy megtámadja Tajvant.
Minihan megfogalmazta a felkészüléssel kapcsolatos céljait, beleértve „egy megerősített, mozgékony csapat kiépítését, amely készen áll harcolni és győzni”. A címzetteket arra utasították, hogy február 28-ig jelentsenek a tábornoknak minden jelentősebb erőfeszítést a harcra való felkészülés érdekében.
A parancsnok a drónokat is szóba hozta, melyek szerinte fontos szerepet játszhatnak az elkövetkező konfliktusokban. Utasította a KC–135-ös légi utántöltő repülőgépekkel felszerelt egységeket, hogy készüljenek fel a szabványos méretű és típusú pilóta nélküli repülőgépek (UAV) tömeges szállítására.
A cikk megjelenése után a védelmi minisztérium egyik tisztviselője a következőt mondta: „Ezek a megjegyzések nem reprezentálják a minisztérium Kínával kapcsolatos álláspontját”.
Az AMC szóvivője pénteken közleményben erősítette meg, hogy a feljegyzés valódi: „Ez egy hiteles belső feljegyzés Minihan tábornoktól, aki fel akarja készíteni a légierőt a jövőbeli konfliktusokra, amennyiben az elrettentés kudarcot vall”.
Növekszik a feszültség a két nagyhatalom között
Az Egyesült Államok és Japán hamarosan bejelenti katonai kapcsolatainak jelentős megerősítését és az amerikai hadsereg erőinek korszerűsítését a szigetországban, hogy elrettentse Kínát Tajvan vagy a közeli japán szigetek megtámadásától – közölte két, az ügyre rálátó amerikai tisztviselő január elején.
Egy korábbi japán nemzetbiztonsági jelentés Kínát „stratégiai kihívásnak”, Észak-Koreát „a korábbinál súlyosabb fenyegetésnek”, Oroszországot pedig „komoly biztonsági kockázatnak” nevezte.
Peking korábban úgy döntött, növeli haditengerészeti és légi erejét a Japánhoz közeli területeken, miközben szuverén területnek tekinti a Szenkaku-szigeteket, a Kelet-kínai-tengeren található, Japán által ellenőrzött, lakatlan láncolatot.
Tajvan külügyminisztere szerinte Peking Tajvan megszállásával próbálja majd elterelje a figyelmet Hszi Csin-ping kínai elnök belpolitikai problémáiról.
2027-ben Hszi Csin-ping valószínűleg a negyedik ciklusába lép, és ha az előző három ciklusban nem tudott semmilyen eredményt felmutatni hivatali ideje alatt, akkor talán el kell gondolkodnia valami máson, amit eredményként vagy örökségként könyvelhet el. A kínai gazdaság jelenleg hanyatlik, az emberek nem boldogok. Ha Hszi Csin-ping nem tudja megváltoztatni a helyzetet belföldön, akkor talán erőszak alkalmazásához vagy külső válságkeltéshez akar folyamodni, hogy elterelje a figyelmet a problémákról
– vélekedettJoseph Wu tárcavezető.
