2024. június 22. - Paulina
EUR : 397.62
USD : 371.92
Időjárás ikon27°21°

BENNFENTES: Kijevig szaladt hazát árulni a momentumos Gelencsér

Gelencsér Ferenc: "Orbán egyértelműen Putyin csatlósa" címmel jelent meg interjú a Kijevben parádézó Gelencsérrel a nyugati finanszírozásban működő zn.ua hasábjain, amit a Bennfentes.net szemlézett.



A magyar ellenzéki párt vezetője arról, hogy a magyar kormányfő miért alakítja ellenségképként Ukrajnát.

Orbán Viktor kormánya mindent megtett annak érdekében, hogy az ukránok Magyarországot, ha nem is ellenségnek, de semmiképpen sem baráti államnak tekintsék. De a magyarok nem egyenlők Orbánnal, aki az ukrán tragédiát az Ukrajnára gyakorolt nyomásgyakorlás és az Európai Unió zsarolásának eszközeként használja - hazudja a portál. Van egy másik Magyarország. Az, amelyik támogatja Ukrajnát és az ukránokat az orosz agresszió idején. Az, amelyik segít a menekülteknek és generátorokat küld az ukrán városokba [Magyarország is ezt teszi, közel egy éve].

A közelmúltban Kijevbe látogatott a Momentum parlamenti frakcióvezetője, Gelencsér Ferenc vezetésével magyar parlamenti képviselők egy csoportja.

A ZN.UA arról beszélgetett Gelencsér úrral, a "másik" Magyarországot képviselő politikussal, hogy Orbán Viktor miért nem érdekelt a Kijev és Budapest közötti kapcsolatok normalizálásában, és hogyan manipulálja a kormányzó Fidesz vezetője a magyar társadalmat és az európai tisztviselőket.

- Gelencsér úr, bár Magyarország megszavazza az Oroszország elleni uniós szankciókat és humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának, Orbán Viktor kormánya nem engedi meg, hogy fegyvereket szállítsanak hazánkba, vagy ukrán katonákat képezzenek ki magyar területen. Budapest időről időre azzal fenyegetőzik, hogy blokkolja a Kijevnek nyújtott uniós pénzügyi támogatást, és a magyar tisztviselők egyes nyilatkozatai összhangban vannak az oroszbarát narratívákkal. Mi tehát Magyarország Ukrajna számára? Barát vagy ellenség? Szövetséges vagy Putyin csatlósa?

- Sajnos Magyarország az EU és a NATO trójai falova Oroszország és Kína számára. Ezt elfogadhatatlannak tartom, és nagyon sajnálom, hogy Magyarország idáig jutott. A Momentum pártunk minden szomszédos országra partnerként, szövetségesként tekint. Ezért támogatjuk Ukrajna európai fejlődését. Mi pedig azért jöttünk Kijevbe, hogy megmutassuk, hogy a magyarok és Magyarország nem egyenlő Orbánnal. Magyarország és a magyarok egyértelműen Ukrajna barátai, Orbán pedig egyértelműen Putyin csatlósa. Mivel a kormánykoalíció ellenőrzi a média nagy részét, és hatalmas összegeket költ propagandára, alapvetően ez határozza meg a napirendet hazám információs terében. Volt idő, amikor a magyar média a Russia Today narratíváit ismételgette, amikor azt mondták, hogy Ukrajna nem is állam. Ennek ellenére a magyar társadalom szolidáris társadalom. És amikor ukrán menekültek érkeztek Magyarországra, sokan és sok civil szervezet segített nekik, mert sokan emlékszünk 1956-ra. Nagyon fontos megérteni, hogy Magyarországon a külpolitika elsősorban belpolitika. Ha az ország gazdasági nehézségekkel küzd, a kormány pedig alkalmatlan, a legegyszerűbb módja a helyzet kezelésének, ha találunk egy külső ellenséget, és a közvélemény elégedetlenségét erre irányítjuk. Ahogy Törökországban is, ahol az infláció elérte a 80%-ot, Erdogan elővette a kurd kártyát. Most pedig, amikor Magyarország nem kapnak uniós támogatást, elkezdenek keresni valakit, akit hibáztathatnak. Magyarországon ugyanis az eszkaláció a konszolidáció szerepét tölti be.

- Orbán tehát ellenségnek állítja be Ukrajnát?

- Orbán feltétel nélkül bárkit és bármit ellenséggé tehet, ha az az ő érdeke: menekülteket, Brüsszelt, Sorost, a magánnyugdíjpénztárak befektetőit, az egykulcsos adóval rendelkező magánvállalkozókat... És most már Ukrajna és az ukrán kormány is ellenséggé vált. Orbán Viktor legfőbb érdeke, hogy a kormány hibáiról egy vélt külső ellenségre terelje a figyelmet. Most is ezt teszi.

- Az ukrán oktatási, nyelvi és kisebbségi törvények irritálják Budapestet, és jelenleg az ukrán-magyar kapcsolatok kulcskérdései: az Orbán-kormány szerint ezek a törvények diszkriminatívak a Kárpátalján élő magyarokkal szemben, míg az ukrán kormány szerint segíteni akarja őket az ukrán társadalomba való beilleszkedésben. Nemrég pedig egy magyar diplomata "atrocitásnak" nevezte, hogy Kárpátalján eltávolították a magyar zászlókat az ukrán kormányépületekről. Hogyan találhat Kijev és Budapest közös nevezőre, és hogyan lehet kilábalni a kétoldalú kapcsolatok válságából? Lehetséges ez egyáltalán az Orbán-kormány alatt?

- Nem látom lehetőségét az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatok normalizálásának, mert Orbán Viktor nem érdekelt a normalizálásban. Hadd ismételjem meg: a jelenlegi magyar kormány alatt az eszkaláció a magyar társadalom konszolidációjának útja. És ami ma a kárpátaljai Munkácsi járásban történik, az nem Ukrajna, az ukránok és a kárpátaljai magyarság érdeke. Ez Oroszország és a magyar kormány érdeke, amely arra törekszik, hogy a magyar társadalom ne érezzen szolidaritást Ukrajnával és az ukránokkal. Ugyanakkor a Momentum nem tartja kielégítőnek az oktatásról, a nyelvekről és a nemzeti kisebbségekről elfogadott törvényeket.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar nemzetiségűek, függetlenül attól, hogy melyik országban - Ukrajnában, Szerbiában, Romániában, Szlovákiában - élnek, a névadó nemzet nyelvét beszéljék.

Mert ez segíteni fogja őket abban, hogy jobb oktatásban részesüljenek, és jobb pozíciót kapjanak a munkaerőpiacon. De az is fontos, hogy a névadó nemzet nyelvének elsajátítása az ukrajnai magyar ajkú polgárok számára ne legyen erőltetett. Az a tény, hogy az ukrán nyelv oktatása az idegen nemzetiségűeknek olyan, mintha anyanyelv, nem pedig államnyelv lenne, természetes emberi ellenálláshoz vezet mindenféle kényszerrel szemben.

- Ön szerint ezek a törvények diszkriminatívak?

- Hadd mondjam el: vannak hozzájuk megjegyzések. Ami az utolsó, a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt illeti, elküldtük észrevételeinket a budapesti ukrán nagykövetségnek. De úgy gondolom, hogy ahogy Ukrajna az Európai Unió felé halad, a problémák kiegyenlítődnek, mert az ukrán jogszabályokat össze kell hangolni az európai jogszabályokkal. Említette azt az esetet, amikor a magyar zászlókat levették. Nagyon fontos megérteni, hogy a kárpátaljai régióban az intézményeken lógó zászlók nem állami zászlók, hanem nemzeti zászlók voltak. Mivel nem Magyarország hivatalos zászlaja, nem a magyar államot, hanem a magyar kultúrát képviselik. Tudom, hogy az ukrán hatóságok intézkedései nem a magyarok ellen irányulnak, de az Orbán-kormánynak okot adnak arra, hogy a magyar társadalomban táplálja a soviniszta érzelmeket.

Végül is úgy gondolom, hogy több közös van bennünk, mint amennyi különbség. A kárpátaljai magyarok is a fronton harcolnak, mert Ukrajna a hazájuk. Néhány napja egy magyarral beszélgettünk, aki tökéletesen megfogalmazta ezt a kérdést: "Magyar vagyok, az anyanyelvem magyar, de egész életemben Ukrajnában éltem. Ukrajna az én hazám". És úgy gondolom, hogy ezek a szavak a lényegét, a kérdés lényegét jelentik.

Mert csak egy hazához lehetsz hűséges.


- Az Orbán-kormány időről időre megvétózza az EU azon döntéseit, amelyek makroszintű pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának. Mi az oka Orbán és kormánya ilyen álláspontjának? Zsarolási politika, hogy több milliárd dolláros támogatásokat kapjon az EU-tól és kedvezményeket Oroszországtól?

- Orbán mindig ott játszik, ahol kisebb az ellenállás. És mindig a végsőkig, a falig megy, ahogy mi mondjuk. Természetesen a NATO-nak és az EU-nak nem érdeke, hogy Magyarország kelet felé sodródjon. Orbán ezt érti és manipulálja: a sajtóban nagyon gyakran halljuk: ha nem jön az EU-s pénz, akkor Magyarországnak keletről kell kölcsönt felvennie.

A valóságban azonban a kelet felé nyitott kapuk politikája nem hozott semmilyen előnyt. Kizárólag a magyar függetlenség képének fenntartására szolgál.

Véleményem szerint a különbség az előző évtized és a jelenlegi helyzet között az, hogy nincs Angela Merkel a színen. Mert a német iparnak hatalmas jelenléte van a magyar piacon, és a német iparnak szüksége volt az olcsó munkaerőre. Ezért Merkel mindig kihúzta Orbánt a bajból. De Merkel már nem kancellár. Az európai tisztviselők pedig végre rájöttek, hogy bolondot csinálnak belőlük. Az EU tehát elkezdte használni azokat a fegyvereket, amelyeket Orbán az EU ellen használt.

- Orbán Viktor és kormányának tagjai gyakran követelik az EU által Oroszország ellen bevezetett szankciók felülvizsgálatát, és ellenzik az orosz oligarchák szankciós listákra való felvételét is. Ön szerint mi ennek az oka? Az oroszok tudnak valamit Orbánról? Vagy a magyar miniszterelnök így próbál preferenciákat szerezni hazájának?

- Bár nincsenek egyértelmű bizonyítékok, gyakran hangzik el az a vád, hogy Orbán Viktor informátor lehetett a nyolcvanas években. A kilencvenes évek eleji átalakulás során a magyar Belügyminisztérium rengeteg belső dokumentációt megsemmisített. Vannak azonban olyanok, akik úgy vélik, hogy ezeknek a dokumentumoknak az eredetijét Oroszország archívumában őrzik, és sokan hajlanak arra, hogy úgy gondolják, ezek az akták jelentik Moszkva befolyását Orbánra. Természetesen ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni, de egy ilyen eseménysorozat sok mindent megmagyarázna. Mert ha bebizonyosodik a gyanú, hogy Orbán besúgó, az a karrierjének végét jelentené.

 

- Mit gondolsz ezekről a gyanúkról?

- Hajlamos vagyok azt hinni, hogy ez igaz lehet. Visszatérve az Ön kérdésére az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítésére vonatkozó kormányzati politikára, mint mondtam, Magyarország külpolitikája belpolitika. Orbán évek óta azt mondja, hogy felszabadító háborút folytatunk Brüsszel ellen, azt állítja, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók okozzák Magyarország minden gazdasági baját, és azt állítja, hogy ő harcol a magyar gazdaságot károsító szankciók ellen. Orbán Viktor elhiteti az emberekkel, hogy ő az az ember, aki meg tudja védeni a magyarok és Magyarország érdekeit és méltóságát. De ez csak illúzió.

- Ki tehát Magyarország szövetségese? Az Orbán-kormány cselekedeteiből ítélve nem az EU- és NATO-országok, hanem Irán, Oroszország, Törökország, Kína, Oroszország...

- A magyar társadalom háromnegyede nagyon is Európa-párti. És annak ellenére, hogy Orbán néha megpróbálja feltenni a kérdést: "tagja legyünk-e az EU-nak és a NATO-nak?", nem hiszem, hogy ezek a kérdések valaha is igazán szóba kerülnek, mert a társadalom túlságosan elkötelezett országa EU- és NATO-tagsága mellett. De annak, aki csak önmagához hűséges, nincsenek szövetségesei.

- Ha azt nézzük, ahogy Orbán Viktor manipulálja a magyar társadalmat, azt gondolhatnánk, hogy még sokáig ő lesz a kormány élén. Mi az oka népszerűségének a magyarok körében? Csak a magyar társadalom konszolidálásának képessége egy hagyományos külső ellenséggel szemben?

- 2012 és 2019 között az európai gazdasági környezet erős volt. És bár az uniós pénzek a Fidesz-közeli struktúrák zsebébe kerültek, sok magyar úgy érezte, hogy viszonylag jobban járt, mint az előző időszakban. Ennek oka az is, hogy az Orbán-kormány az uniós támogatások egy részét, amelyeket az ország jövőjébe és fejlődésébe kellett volna befektetni, egyszerűen populista választási intézkedésekre költötte: nyugdíjemeléseket és a tizenharmadik havi nyugdíjként szociális célcsoportokra való elosztását jelentették be.

De ez a buborék kipukkadt.

Ma a valuta leértékelődik, és az infláció már meghaladja a 24%-ot. A Fidesz szavazóbázisa 2022 áprilisa, a legutóbbi parlamenti választások óta egymillió fővel csökkent. A probléma az, hogy ez a millió még nem vált ellenzékivé, egyszerűen nem támogatják a kormánypártot. "A Fidesznek sikerült meghonosítania a társadalomban azt az elképzelést, hogy az ellenzék egyszerűen képtelen az ország kormányzására. De most, amikor valódi gazdasági nehézségekkel és problémákkal nézünk szembe, kiderül, hogy a Fidesz maga is képtelen az ország vezetésére. Végül is, amikor az emberek elmennek szavazni, mindig a zsebükből, a pénztárcájukból szavaznak. Ezért nekünk, az ellenzéknek van esélyünk a győzelemre.

(Bennfentes)

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató