2024. március 29. - Auguszta
EUR : 394.87
USD : 364.71
Időjárás ikon16°

A Roszatomra is szankciókat vethet ki az Európai Unió

Az Európai Parlament csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén elfogadott egy állásfoglalást, amelyben az Oroszországgal szembeni tizedik szankciós csomag elfogadását sürgették. A csomag egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra, valamint korlátozásokat tartalmazna a Paks 2-projekt kivitelezőjével, az orosz Roszatommal szemben.


A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. 

A Roszatom elleni szankciókat az indokolhatja, hogy bizonyos értesülések szerint az orosz állami atomenergetikai vállalat a szankciókat megkerülve szerez be és szállít le eszközöket az orosz hadseregnek. Az atomenergia elleni lehetséges szankciókról Orbán Viktor miniszterelnök is szót ejtett múlt hét pénteki rádiós interjújában, ahol azt mondta: 

Nem fogom hagyni, hogy a nukleáris energiát bevonják a szankciók körébe. Ki van zárva.

A határozatban a képviselők azt is kérték, hogy a jogsértésnek minősülő ukrajnai tevékenységek széles körében – például a helyi lakosság deportálásában és a megszállt ukrán területeken tartott „népszavazások” lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is sújtsa szankciókkal az unió vezetése. 

Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását is, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren teljesen függesszék fel az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték használatát. 

Ukrajna uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban a szöveg azt várja el az Európai Unió vezetésétől, hogy munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, amely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az egységes uniós piachoz.

Az EP-képviselők megerősítették Ukrajna jövőbeli uniós tagsága iránti elkötelezettségüket, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, amely magában foglalja a vonatkozó eljárások tiszteletben tartását, valamint az EU-val kapcsolatos reformok és csatlakozási kritériumok teljesítését.

Ezzel összefüggésben felkérték az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági elvárásokhoz.

Az elfogadott szöveg felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is. Sürgették továbbá a pénteken, Kijevben tervezett EU–Ukrajna-csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy kiemelten kezeljék az Ukrajnának szánt gazdaságélénkítő csomagot, amelynek – mint írták – a rövid, közép- és hosszú távú segélyezésre, újjáépítésre és helyreállításra kell összpontosítania.

Az állásfoglalás végül megismételte az EP arra irányuló korábbi felhívását, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák vagyonát használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.

A Fidesz szerint nem szankciókra van szükség 
A Fidesz európai parlamenti (EP) képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője felhívta a figyelmet:

Brüsszel azt ígérte, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók a háború befejezéséhez vezetnek, ehelyett a háború brutálisabb, mint valaha, Európa pedig tönkremegy a szankciók miatt. „Szankciók helyett békére van szükségünk”

– nyilatkozta a politikus.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának vezetője mindeközben hangsúlyozta: Magyarország a kezdetektől fogva támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. A csatlakozási folyamatban azonban ugyanazon feltételeknek kell érvényesülniük, mint a többi tagjelölt ország esetében, így a koppenhágai kritériumok betartása is kulcsfontosságú – hangsúlyozta a politikus, majd hozzátette:

AZ UKRAJNA TERÜLETÉN ÉLŐ MAGYAR, ROMÁN, SZERB KISEBBSÉGEK JOGAINAK ÉRVÉNYESÜLÉSE A CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK EGYIK ELŐFELTÉTELE.

Gál Kinga szerint éppen ezek a kisebbségi közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának, a nemrégiben elfogadott törvények azonban szerinte nem ezt segítik elő.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató