Ukrajna több millió példányban távolított el orosz nyelvű könyveket a közkönyvtáraiból – közölte hétfőn Jevgenyija Kravcsuk, az ország parlamentjének egyik vezető képviselője.
Kijelentette, hogy a kulturális minisztérium ajánlásokat adott arra vonatkozóan, hogy miket kell levenni a polcokról.
Mindez az ukrán kormány által meghirdetett kezdeményezés közepette történt, amelynek célja “a ruszifikáció következményeinek leküzdése”, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az iskolákat megtisztítják bizonyos irodalmi művektől, utcákat neveznek át, és lebontják az orosz történelmi személyiségek emlékműveit.
Kravcsuk, a Humánpolitikai és Információs Bizottság elnökhelyettese szerint novemberig 19 millió példányt vontak ki a forgalomból, ebből 11 millió orosz nyelvű könyv volt.
“NÉHÁNY UKRÁN NYELVŰ, A SZOVJET IDŐKBŐL SZÁRMAZÓ KÖNYVET IS ELTÁVOLÍTANAK” – MONDTA KRAVCSUK.
A képviselő megjegyezte, hogy nem áll rendelkezésre elegendő ukrán nyelvű irodalom.
“AZ OROSZ ÉS UKRÁN NYELVŰ KÖNYVEK ARÁNYA A KÖNYVTÁRAINKBAN NAGYON ELKESERÍTŐ. ARRÓL BESZÉLÜNK, HOGY GYORSABBAN KELL FRISSÍTENI AZ ÁLLOMÁNYT, ÉS UKRÁN NYELVŰ KÖNYVEKET KELL BESZEREZNI” – MONDTA.
Ukrajnában jelentős orosz ajkú kisebbség él, és sok ukrán anyanyelvű is folyékonyan beszél oroszul.
Júniusban az ukrán oktatási minisztérium azt javasolta, hogy több mint 40 orosz és szovjet szerzőtől származó könyvet vegyenek ki a tantervből. A listán olyan neves klasszikus írók művei szerepeltek, mint Lev Tolsztoj, Fjodor Dosztojevszkij és Alekszandr Puskin, valamint Borisz Paszternak és Mihail Szolohov, utóbbiak mindketten irodalmi Nobel-díjat kaptak.
Alekszandr Tkacsenko ukrán kulturális miniszter decemberben az orosz kultúra bojkottjára szólította fel a világot, azzal érvelve, hogy Moszkva propagandára használja azt.
Kijev 2014 óta több olyan törvényt is elfogadott, amelyek célja az orosz nyelv használatának korlátozása a közszférában. Moszkva eközben ezeket a lépéseket diszkriminatívnak minősítette. Tavaly Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elítélte “Kijev agresszív oroszmentesítését és kényszerasszimilációs politikáját”.
Moszkva közel egy évvel ezelőtt indított katonai műveletet Ukrajnában, arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a túlnyomórészt orosz ajkú Donbassz lakosságát, és azért, mert Kijev nem hajtja végre a 2014-2015-ös minszki békemegállapodásokat.
