„Az egész világ megpróbál lebeszélni az utamról, de én nem fogok engedni.” Terjedelmes interjút adott a Weltwochénak a magyar kormányfő, amelyben szóba került a világhelyzet, a háború, az Európai Unió, Washington, Vlagyimir Putyin és saját politikai pályafutása is.
„Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben” – mondta a Weltwoche című svájci hetilapnak Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól”.
A lap csütörtökön megjelent számában arra a kérdésre, hogy miként viseli Magyarország az ukrajnai háborút, a kormányfő kijelentette: „minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát. Magyarországon az utóbbi időben hatalmas előrelépést értek el az ipar területén, az ehhez szükséges energiát importálni kell – mutatott rá Orbán Viktor, azt is jelezve, hogy ez 2021-ben 7 milliárd euróba került az országnak, 2022-ben ez az összeg már 17 milliárd euró volt.
A miniszterelnök közölte: a háború „megterheli a lelkünket, a pszichénket”.
Ukrajna a szomszédunk, ahol magyarok is élnek. Katonának hívják be őket és százával halnak meg a fronton"
– tette hozzá, kiemelve, hogy ez a háború „tőlünk nem messze folyik”, ezért akar mindenki békét Magyarországon.
A kérdésre, hogy Ukrajnában erőszakkal toborozzák-e a magyarokat, Orbán úgy reagált: „Ukrajnában most mindenkinek be kell vonulnia a hadseregbe, akár ukrán, akár magyar. Nem lehet azt mondani, hogy a magyarokkal rosszul bánnak. Ők ugyanúgy meghalnak, mint az ukránok.”
A kormányfő úgy folytatta: „Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket.
Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben.
Eddig sikerült ellenállnunk. Ez ad nekem reményt. Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól. Ezt kellő alázattal, ugyanakkor magabiztosan állítom” – mondta Orbán Viktor, azt is kiemelve, a keresztény tanítást a politikában is érvényesnek tartja.
Orbán felidézte az 1999-es forró napokat is. „1999-ben, amikor kitört a koszovói háború, arra akartak kényszeríteni minket, hogy Magyarország déli határán Szerbiával szemben nyissunk frontot. Akkor már NATO-tagok voltunk. Világossá tettük, hogy a NATO egy védelmi, nem pedig háborús szövetség. Senki nem kényszeríthet minket arra, hogy megtámadjunk egy másik országot. Ezért engedtük meg, hogy a repülőtereinket használják. De nem támadtuk meg Szerbiát, és nem nyitottunk frontot.”
Szabadság és egyensúly
Az interjúban szó esik Orbán saját politikai pályafutásáról is. Felteszik neki a kérdést: Orbán személy szerint mit tart a Magyarország érdekében megvalósult legnagyobb sikereinek?
„Hogy hozzájárulhattam ahhoz, hogy egy vesztes országból győztes ország legyen. 2010-ben a magyarok még azt hitték, hogy mindig a történelem vesztes oldalán állunk. Már akkor boldogok voltunk, ha a helyzet nem romlott. Sikerült meggyőznöm a magyarokat, hogy legyenek ambiciózusabbak. Azt mondtam: mindenkinek lesz munkája, mindenki ura lesz az életének. És mindegy, mit mond a világ: meg tudjuk csinálni. És meg is tettük.”
A kérdésre, hogy a magyarok leküzdötték-e a balsors feletti búskomorságot, azt válaszolja: „Igen. Fontos volt, hogy személyesen is példát mutassunk. Az üzenet az volt: ha én meg tudom csinálni, akkor Ti is meg tudjátok csinálni.
Az egész világ megpróbál lebeszélni az utamról, de én nem fogok engedni.
És Ti is meg tudjátok csinálni.”
Hogyan fogalmazná meg politikai filozófiáját egyetlen mondatban? – jött az újabb kérdés. „Amikor fiatal voltam, valószínűleg azt mondtam volna, hogy szabadság. Ma azt mondanám, hogy egyensúly. Változtassuk meg, amit meg kell változtatni, őrizzük meg, amit meg kell őrizni. A magyarokban mélyen gyökerezik az egyensúlyra való törekvés. Az engedelmesség és az ellenállás egyaránt fontos számunkra. Ettől olyan érdekes a politikai vita.” Orbán hozzátette: „Mi kálvinisták protestánsok vagyunk. Sokak szerint a tiltakozás azt jelenti, hogy valami ellen vagyunk. Ez tévedés. Helyesen lefordítva azt jelenti, hogy kiállni valamiért. És én ezt teszem.”
Amerika, azaz Brüsszel
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök az ukrajnai háború legfontosabb felismerésének nevezte, hogy „ma Európa kivonult a vitából”.
A Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismerem fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat
fűzte hozzá, arra is kitérve, hogy az Európában zajló háborúban „ma az amerikaiaké az utolsó szó”.
Úgy folytatta: „sem érzelmileg, sem intellektuálisan nem ismerünk európai identitást”. Megfogalmazása szerint „ha komolyan, tabuk nélkül folytattuk volna a vitát Európa jövőjéről (...), akkor valószínűleg már a háború elején szilárd énképünk lett volna”.
A miniszterelnök egyúttal balszerencsének nevezte, hogy Donald Trump elvesztette az amerikai elnökválasztást, mivel ha a korábbi, republikánus elnök nyerte volna meg a választást, „nem került volna sor háborúra”. Orbán Viktor ezen a ponton azt is megjegyezte, hogy a német kormányváltás is „megtette a magáét”.
A kormányfő egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Európa gyengeségének mélyebb oka az Európai Unióban keresendő, mert „szétzilálja a nemzetállamokat anélkül, hogy bármi működőképes dolgot helyezne a helyükre”. Orbán Viktor azt mondta: „én is így látom. Az EU egyre szorosabb uniót akar. A célban nem értünk egyet, de az útban igen. Ez az oka Európa betegségének”.
A miniszterelnök a háború kimeneteléről szólva kijelentette: azt „senki sem nyerheti meg”.
Az ukránokkal szemben egy 140 millió lakosú atomhatalom áll, az oroszokkal szemben az egész NATO. Ez teszi a dolgot olyan veszélyessé.
Patthelyzet van, ami könnyen világháborúvá fajulhat” – mutatott rá.
Az atomháború esélye kapcsán azt mondta Orbán: „Emberi megítélés szerint ez nem történhet meg. De a kétségbeesés a háború természetéhez tartozik. Más szellemi és lelki erők uralkodnak, mint a normális életben. És mindig fennáll a félreértések és balesetek lehetősége.”
Azt is hozzátette: „Oroszország egy atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik.”
A háborúzók céljai kapcsán Orbán arról beszélt: „Amit én a legkülönösebbnek találok:
olyan háborút látok, ahol a célok nem egyértelműek. Egyik fél sem következetes ebben a kérdésben.
Nem tudjuk, mi lenne elég az oroszoknak. Soha nem kötelezték el magukat nyilvánosan. És mi valójában Európa háborús célja? A legveszélyesebb dolgokat halljuk, egészen az oroszországi rendszerváltás követeléséig. A legnagyobb veszélyt egy olyan háború jelenti, amelyben a felek nem határozzák meg a céljaikat. Ha ezt nem határozzák meg, a dolog parttalanná válhat.”
„Nem fogadom el, amit Putyin tett”
A háború kiindulópontjáról Orbán azt vallja:
„Tény, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát. Az is igaz, hogy nem ez az első eset. Már megtámadták a Krímet.
De az, hogy az oroszok megtámadták egyik szomszédjukat, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy európai háború kezdődött el. Az európaiak felelőssége, hogy ez a háború európai méreteket öltött.”
Orbán Viktor felidézte: két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azt mondta neki, hogy Magyarország NATO-tagsága nem probléma, csak Ukrajnáé és Grúziáé.
„Putyin problémája - ezt mondta nekem - a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka” – mondta Orbán Viktor, aki azt is megjegyezte:
megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett”.
A magyar kormányfő az interjúban kifejtette azt is, hogy „Oroszország egy másik civilizáció”, ahol az európai politikai normák nem működnek. „Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem” – jegyezte meg. Hozzátette: meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország.
Putyinról Orbán azt mondja: „Több, mint egy évtizede ismerem Putyint. A háború kitöréséig minden évben találkoztunk. Ő az az ember, aki Oroszországot az összes atomfegyverével, a sok millió emberrel és a végtelen területével együtt ténylegesen vezeti. Ő a főnök, ő irányítja, amennyire csak lehet, ezt a 12 időzónán át nyúló, hatalmas országot. A magyarok azt mondják: ez egy más szint, egy más súlycsoport.”
Arról, hogy Putyin változott-e, Orbán azt vallja: „Nem érzékeltem rossz irányra utaló jeleket. Putyin mindig azt mondta, amit akart, és soha nem volt boldog, ha ellentmondtam az elképzeléseinek. Mindig meg kellett küzdenem a magyar álláspontért, de lehetett vele észszerű megoldásokat találni. És ha valamiben megállapodtunk, azt betartotta.”
Béke, tűzszünet
Orbán Viktor közölte: elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút. „Oroszország egy atomhatalom.
Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása.
Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik” – hangsúlyozta.
A béketeremtésről szólva közölte, hogy „a béke a szívben kezdődik, el kell érnie a fejet, amely aztán a kezet vezeti. Ez a sorrend: kívánni kell a békét, aztán akarni kell, majd meg kell teremteni. Ma már hiányzik az akarat, legalábbis Nyugaton” – fűzte hozzá, majd arról beszélt, hogy a kínaiak, az indiaiak, az arabok, a törökök, a brazilok békét akarnak.
„A Nyugat elvesztette azt a képességét, hogy a világot egy ügy érdekében egyesítse. Térben korlátozottak a filozófiai alaptételei. Ez egy új jelenség” – hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor Magyarországnak a béketeremtésben játszott szerepét úgy fogalmazta meg: „ha barátaink és szövetségeseink fel akarják adni a háborús álláspontot, látniuk kell egy alternatívát”.
USA, demokraták, republikánusok
Arra az újságírói felvetésre, hogy minek kell az Egyesült Államokban történnie, megváltozhat-e a politika, Orbán Viktor világosnak nevezte a magyar tapasztalatot. „Amikor Washingtonban a demokraták vannak hatalmon, mi fedezékbe menekülünk. Mindig meg akarnak változtatni minket, akárcsak a brüsszeli politikusok. Elő akarják írni nekünk, hogyan kezeljük a migrációt és hogyan tanítsuk a gyerekeinket. Ez tiszteletlenség” – fogalmazott.
Hozzátette: „mi egy sikeres ország vagyunk, és Európáért megtesszük a magunkét.
Mi vagyunk a kontinens peremén lévő várak védelmezői.
Ezt a munkát nem ismerik el. Ezért várjuk, hogy republikánus barátaink újra hatalomra kerüljenek”.
Globalizáció
A miniszterelnök beszélgetőpartnerének azon kijelentéseire, miszerint „a globalizáció és szabadkereskedelem minden évben a davosi Világgazdasági Fórumon találkozó prédikátorainak” új evangéliuma van: „a globalizációs visszarendeződés”, amelyben „mi vagyunk a jók, ők a rosszak”, Orbán Viktor rögzítette, hogy ez komoly veszélyt jelent Magyarország számára. „Exportorientált ország vagyunk. A bruttó hazai termékünk 85 százaléka exportból származik. Fontos kulturális és gazdasági kapcsolataink vannak Keleten. A visszarendeződés végzetes lenne Magyarország számára. De szerintem Németország számára is” – mondta.
A miniszterelnök Svájcra térve fontosnak nevezte az alpesi országot, amely „olyan, amilyen lenni akar, ugyanakkor nincs elszigetelve”.
Tehát a saját identitás megőrzése nem feltétlenül vezet provincializmushoz. Svájc fontos pozitív példa"
– mondta Orbán Viktor, aki úgy folytatta: ha Magyarország ott lenne, ahol Svájc, akkor „mi is semlegesek lennénk”. „Ez a svájci luxus. Nekünk nem jár” – mondta.
Orbán Viktor azt mondta, hogy Donald Trump nem a világ utolsó reménye a békére, „de ő egy remény”. A miniszterelnök álláspontja szerint Donald Trumpnak „valószínűleg néhány hét alatt sikerülne” a béketeremtés.
Migráció, genderideológia
Kérdésre válaszolva a kormányfő az ellenőrizetlen bevándorlásban rejlő legnagyobb veszélynek rövid távon a közbiztonság romlását és a terrorizmust nevezte. „Középtávon: gazdasági veszteségekben. Hosszú távon: hogy az ember már nem ismeri fel a saját országát, hogy elveszíti a saját hazáját” – mondta.
Az ideológiák kapcsán Orbán azt mondta: „Ne becsüljük alá az ideológia erejét. Lehet, hogy a végén a valóság győz, de ez a vég még nagyon messze lehet. Ezt látjuk Magyarország történelmében. Mindig is tudtuk, hogy a szocialista rendszer halálra van ítélve. De évtizedekbe telt, mire összeomlott. Ötven év veszett el a szüleim életéből, 26 az enyémből.”
Orbán Viktor a genderideológiában rejlő legnagyobb veszélyként azt azonosította, hogy 14 és 18 év között a gyerekeknek „bele kell nőniük a világba”.
Ebben az időszakban erősíteni kell az identitásukat, nem pedig gyengíteni és elbizonytalanítani azt, ahogyan a genderideológusok teszik.
Ezzel ugyanis tönkreteszik a gyermekeinket. Visszavonhatatlanul, visszafordíthatatlanul. Ehhez nincs joguk”
– húzta alá a kormányfő.
Újságírói felvetésre, hogy mit tenne a magyar miniszterelnök, ha egy napra „az unió diktátora” lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt:
azt tenném, amit Juncker úr is szívesen tett: berúgnék. Szerencsére nincs ilyen lehetőség."
Majd úgy folytatta, hogy létezik egy Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök által jegyzett jó kézikönyv, amiben Stoiber leírja, miként lehetne az EU-t újjászervezni a szubszidiaritás alapján. „Nem a tudás hiányzik, hanem a szándék” – mondta Orbán Viktor, és annak szükségessége mellet érvelt, hogy „minden olyan hatáskört, amit az EU a tagállamok felhatalmazása nélkül magának tulajdonított, vissza kell adni a tagállamoknak”.
(Weltwoche; MTI; Mandiner)
