2024. március 29. - Auguszta
EUR : 395.83
USD : 367.33
Időjárás ikon19°

Orbán Viktor: A háború csak a felszín, de valójában újjászerkesztik Európa hatalmi szerkezetét

Orbán Viktor miniszterelnök először is gratulált a jelenlévőknek, hogy „túlélték” a választásokat. Szerinte a 2022-es választási évben a költségvetési hiány és az államadósság is csökkent, pedig választási években ezek mindig mindenhol növekedni szoktak.

A 2022 és 2026 között működő magyar kormány szerinte gazdasági fókuszú, mert már a megalakuláskor tudták, hogy komoly gazdasági kihívások vannak. A háború kirobbanása után gyorsan egyértelművé vált, hogy a brüsszeli szankciók miatt szükség van önálló energiaminisztériumra, ahova a kormányfő szerint a vállalati szektorból érkezett Lantos Csaba miniszter.

A kormány nem lett szocialista, sem kommunista, a piaci finanszírozásban hisz. Ez viszont csak akkor működik, ha elfogadható mértékű kamatszintek mellett lehet finanszírozást biztosítani, ha ez nincs – és most a nagyon magas kamatok miatt nem így van – akkor szükség van állami kamattámogatásra.

Orbán szerint kívánatos lenne visszaépíteni az Oroszország felé fennálló gazdasági kapcsolatokat, de ebben a kormányfő nem hisz. Szerinte kérdéses, hogy már eleve ezért is robbantották-e ki a háborút, vagy közben derült ki, hogy a háború alkalmas Európa gazdasági szerkezetének átalakítására.

Most az a helyzet állt elő, hogy az európai gazdaságot leválasztották az orosz függőségről. Egy ideig teljesen abszurdnak tűnt, hogy Ukrajna EU-tag és NATO-tag lehet, ma már viszont tényleg erről van szó.

Európa hatalmi átszerkesztése zajlik

A miniszterelnök hosszan szólt arról is, hogy szerinte jelenleg Európa hatalmi gépezetének újraszerkesztése zajlik. Először leválasztották az európai gazdaságot az oroszról, így most máshogyan és máshonnan jön a nyersanyag, ami egész egyszerűen azt jelenti, hogy az egyik függést felváltja egy másik irányú. Ráadásul – folytatta – ami abszurdnak hangzott egy évvel ezelőtt, miszerint Ukrajna EU-s tag lesz, azt ma már sokan tényként kezelik. Ugyanígy természetesnek veszik, hogy "Ukrajna (vagy ami marad) a háború után NATO-tag lesz" – mondta, úgy értékelve: Lengyelország és Ukrajna a háború után egy gazdasági térséget fog alkotni, az ott élő 60-70 millió emberrel pedig Németország után ez lesz a második legnagyobb területe Európának. Sőt, ha az is összejön, hogy Kínáról is levágják Európát, akkor az Németország számára egy akkora megpróbáltatás lesz, amelynek eredményeként az új északközép-európai térség gazdasági potenciálja meg fogja közelíteni Németországét. Az szerinte csak a magyar fülnek vicc, hogy az angolok szerint tíz év múlva Lengyelország meg fogja előzni Angliát. A valóságban, ha nézik a számokat, ezt láthatják, értékelt.

Arról is beszélt, hogy a nyugati világ jelenleg évi mintegy 50-55 milliárd eurót tesz bele Ukrajna életben tartásába. "De mi lesz jövőre?" – kérdezte, jelezve: még az is előfordulhat, "ha nem vagyunk észnél", hogy az uniós kohéziós források egy része is Ukrajnában landol, nem nálunk.

Felsőoktatás: marad az Erasmus

Elvették azt a versenyelőnyt a magyar egyetemektől, hogy az alapítványi egyetemek közvetlenül be legyenek kötve a kormányzati döntéshozatalba – így kommentálta azt az uniós források folyósításához előfeltételül támasztott brüsszeli elvárást, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumából összeférhetetlenség miatt távozniuk kellett a kormányzati tisztviselőknek.
Azt is mondta, ha nem tudnának megállapodni az EU-val, Erasmus-program akkor is lesz, legfeljebb magyar költségvetési forrásból.

Energetika: gázerőművek épülnek

A következő két év legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzésének azt nevezte, hogy a szükséges energiakapacitásokat létrehozzák. "Gázerőműveket fogunk építeni, kettőt-hármat, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat" – jelentette ki, megjegyezve, hogy míg a közelmúltban "teljes ellenség" volt Európában a gáz, most éppen "nem ellenség", és ez szerinte akár 8-10 évig is így maradhat. Hogy az állam építi-e majd ezeket az erőműveket vagy a magántőke, azt majd Lantos Csaba energetikai miniszter eldönti, de erre a célra a világon mindenhonnan szívesen jönnek befektetők – fogalmazott azzal kapcsolatban, ha esetleg az EU nem adna rá pénzt.

Államadósság: nagy a kamatteher

Az államadósság kamatterhéről szólva a kormányfő kifejtette: a korábbi olcsó hiteleket most magasabb kamatterhűekkel kell megújítani, ami nagyon nagy kihívás a magyar pénzügypolitika számára. Közvetlen veszély ugyanakkor egyelőre nincs ebből a problémából, de 2025 után jelentősebb törlesztési terhek jelentkeztek, ám a kormányzat reményei szerint akkor már ismét alacsonyabbak lesznek a kamatok.

"Matolcsy egy színes egyéniség"

Matolcsy György jegybankelnök kritikus nyilatkozataira utalva úgy fogalmazott: nem kell felcsattanni azon, hogy a jegybakelnök, aki egyébként is egy színes egyéniség, felaljzza a hallgatóságot, és mond mindenfélét. Kifejtette: a jegybank szerint az inflációt úgy kell kezelni, hogy a gazdasági pénzmennyiséget szűkíteni kell, de ha az a helyzet, hogy ennek az inflációnak a jó része az energiaárak növekedéséből és a szankciókból származik, akkor nem biztos, hogy ilyen ütemben kell szűkíteni a gazdaság számára rendelkezésre álló pénzmennyiséget. A miniszterelnök szerint ugyanakkor zajlik az összehangolása a monetáris és a fiskális politikának, ez ugyanis egy kötelezettség, mert ha ellentétes irányba húznak a lovak, akkor a kocsi előbb-utóbb az árokban köt ki. Ha pedig az inflációval szembeni kormányzati politikai sikeres lesz, és lassul-megáll a pénzromlás emelkedésének üteme, aminek első jelei már látszódnak, akkor nyilvánvalóan könnyebb lesz összehangolni a kormányzati és a jegybanki eszközöket, jelentette ki.

 

 

(Mandiner összefoglaló)

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató