„Az a nagy kérdés, hogy 100 ezer fölött vagy 100 ezer alatt lehet a helyi magyarság részaránya” – mondta Dunda György.
A magyar kormány a héten az EBESZ-hez fordult, hogy nemzeti kisebbségi főbiztosa segítsen elhalasztani egy új ukrán törvény végrehajtását, amelynek értelmében szeptembertől gyakorlatilag megszűnnének az országban a kisebbségi iskolák. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a vitatott törvény tovább rontja a magyar kisebbség helyzetét – írta meg pénteken az Euronews.
A magyar külügyminiszter kedden Hágában azt nyilatkozta: a kormány az ukrajnai háború kezdetekor úgy döntött, nem hozza fel a kárpátaljai magyarság jogfosztásának ügyét, amíg dúl a fegyveres konfliktus, de a vitatott friss törvény még tovább rontotta a magyar nemzeti közösség helyzetét.
Dunda György azt nyilatkozta az Euronewsnak: már eleve a háború is sokat rontott a magyarság helyzetén a régióban.
„Becslések szerint a megmaradt kárpátaljai magyarságnak a 20-30 százaléka távozhatott nyilván elsősorban Magyarországra
a háborús félelmek miatt. Az a nagy kérdés, hogy 100 ezer fölött vagy 100 ezer alatt lehet a helyi magyarság részaránya” – jegyezte meg.
Népszámlálás utoljára több mint 20 éve történt a régióban, akkor még 150 ezer magyar élt a területen – árulta el a lapnak A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója. A háború előtt 10 százalék volt a magyarság részaránya a régióban, ez azonban tovább romlott, amikor
a háború első hónapjaiban félmillió belső menekült érkezett Kárpátaljára,
akiknek egy része úgy tűnik, hosszabb távra itt tervez maradni. 200-250 ezer ember berendezkedett Kárpátalján, így a magyarság részaránya akár 10 százalék alá is csökkenhet.
(Mandiner)
