A külügyminiszter csatlakozna a Magyarország elleni keresethez, a kancellár viszont vonakodik a döntéstől.
Március végén lejár a határidő, amíg további országok csatlakozhatnak az Európai Bizottság által a magyar gyermekvédelmi törvény elleni perhez. Eddig Ausztria, Belgium, Dánia, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Írország, Portugália és az Európai Parlament kérte, hogy csatlakozzon a Bizottság keresetéhez. Így egyre nagyobb a kérdés, vajon hogyan dönt az EU két vezető hatalma Németország és Franciaország – írja a Politico.
Ugyanis Párizs és Berlin még nem döntött a kérdésben annak ellenére, hogy korábban levélben ítélték el a törvényt és megfogadták, hogy „továbbra is harcolnak az LMBTQ közösséggel szembeni diszkrimináció ellen”.
Berlini források szerint
a német külügyminisztérium szívesen csatlakozna a perhez, hiszen Annalena Baerbock külügyminiszter nemrég „feminista-progresszív külpolitikát hirdetett”.
Olaf Scholtz kancellár ugyanakkor vonakodik a döntéstől, mivel fél, hogy „Németország csatlakozása beleillene Orbán Viktor narratívájába” és a magyar kormány kommunikációját támasztaná alá, amely szerint a „Brüsszel összefogott a magyar emberek érdekei ellen”.
A pert támogató országok diplomatái ugyanakkor azt mondták a Politconak, hogy ez éppen ellenkezőleg azt jelezné, hogy „az európai országok többsége kiáll a magyarok mellett, akiknek saját kormánya csorbítja az uniós jogban rögzített alapvető szabadságjogokat”.
