A Magyarországról érkező jelzések után Svédország már „kevésbé biztos” abban, hogy júliusig a NATO tagja lehet – közölte csütörtökön Tobias Billström svéd külügyminiszter.
A svéd diplomácia vezetője a múlt héten még biztosnak mondta magát abban, hogy hazája már az észak-atlanti szövetség tagja lesz júliusra, a NATO következő csúcstalálkozójára, amelyet Vilniusban tartanak.
A TT svéd hírügynökségnek csütörtökön azonban már azt mondta:
Figyelembe vettem az utóbbi napokban elhangzottakat, különösen Magyarország oldaláról. (…) Úgy vélem, a mostani szövegkörnyezetbe már jobban illik a reménykedő szó.
Svédország a vele szomszédos Finnországgal együtt tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Ahhoz, hogy a két állam a szervezet tagjává váljon, mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését.
Finnország kérelmét már jóváhagyta az Országgyűlés
A Svédország NATO-tagságával kapcsolatos kérdés március elején került napirendre a parlamentben, akkor vitáztak róla a képviselők. Hende Csaba vezetésével a közelmúltban négyfős kormánypárti delegáció járt Finnországban és Svédországban, a konfliktusos kérdések rendezése érdekében.
Kocsis Máté frakcióvezető a tavaszi ülésszakot megelőző kihelyezett frakcióülés után arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ratifikációra buzdította a képviselőket, de vita alakult ki, mert „ezeknek az országoknak a politikusai durván, alaptalanul, közönségesen sértegették Magyarországot”.
Hétfő késő délután az Országgyűlés elfogadta a Finnország NATO-csatlakozási kérelmét ratifikáló javaslatot, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium több mint nyolc hónappal ezelőtt nyújtott be a parlamentnek. A szavazáson részt vevő képviselők közül 182-en voksoltak igennel, míg hatan nemmel.
