Az Economist szerint Putyin sikeresen, „halálos fegyverként” használta az energiához való hozzáférést az európai lakosság ellen.
Hatvannyolcezer életet követelhetett Európában a legutóbbi tél során az, hogy jelentősen megemelkedtek az energiaárak, ami magasabb szám, mint a koronavírus okozta halálozások ugyanebben az időszakban – legalábbis az Economist számításai szerint.
Mint a lap emlékeztet, Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában, elvágta az Európa felé irányuló gázszolgáltatást, amivel elérte, hogy jelentősen megnövekedjenek a lakossági energiaárak: a két évvel korábbihoz képest ezen a télen az elektromosság 69, a gáz 145 százalékkal drágult.
Márpedig a lap munkatársai szerint a magas energiaárak emberéletekbe kerülhetnek, mert ha az emberek nem tudják vagy akarják megfelelően felfűteni a lakásaikat, hideg növeli a szív és a tüdő megbetegedéseinek kockázatát. Hogy rájöjjenek, valóban okozott-e kiugró halálozási számokat mindez, az Economist egy modellt készített, amelyhez a többlethalálozásra vonatkozó adatokat vették figyelembe, azaz az átlagosan várható halálozási számtól való eltérést.
A modellben a 2015 és 2019 közötti halálozási adatokat hasonlították össze a mostani téliekkel. 28 vizsgált európai országban úgy találták, hogy a várt adatoknál 149 ezerrel többen haltak meg 2022 novembere és 2023 februárja között, ami 7,8 százalékos emelkedést jelent.
A növekedést több tényező is okozhatta; 60 ezer halálesetet indokoltak a hatóságok a koronavírus-fertőzéssel, de a járvány vélhetően közvetve vagy közvetlenül ennél több halálesetért lehetett felelős, de aligha felelős a teljes számért. Hozzáteszik: 2020 márciusa és 2022 szeptemebere között a többlethalálozás 79 százalékáért nevezték meg a koronavírust felelősnek, míg a legutóbbi télen csak a 40 százalékáért.
Emellett a hideg időjárás és a december elején tapasztalt nagy lehűlés is okozott halálozásokat, azonban mivel az idei tél enyhébb volt a 2015-19-es évekénél, úgy vélik, ez sem lehet felelős a teljes további többlethalálozásért.
Az Economist modellje számolt az egyes országok demográfiai adataival, az energiaárakkal és a korábbi télen tapasztalt koronavírus miatt halálesetek számával is. Úgy vélik, hogy kilowattóránként 0,1 eurónyi (kb. 40 forintnyi) áramár-emelkedés 2,2 százalékkal növeli egy ország heti halálozási adatait. Így számolva kijelentik:
ha az áram ára megegyezett volna a 2020-as árakkal, 68 ezerrel kevesebb haláleset mutatott volna a modell.
Hozzáteszik azt is: számításaik szerint a kormányok energiaárakat csökkentő beavatkozásai nélkül 26 600-zal több haláleset történhetett volna Európában az elmúlt télen.
