Csak az a fél az agresszív, amelyik végül megindítja az inváziót?
„A második világháború óta legdurvább fegyveres konfliktus dúl Európában. De hogyan mérgesedett el ennyire a helyzet? Az éledő orosz birodalmi ambíciók vezettek az ütközéshez, avagy Moszkva csak az érdekeit védi, és úgy érezhette, hogy nincs már más választása? Mekkora ebben a Nyugat felelőssége? A hidegháborús győzelem mámorában Washington csupán nem értette meg, hogy a Moszkvát egyre inkább provokáló politikája előbb-utóbb nyílt konfliktushoz vezet, avagy tudatosan feszítette a húrt Oroszországgal?
A birodalmi ambíciók újraéledését, a hagyományosan agresszív politikát emlegetve egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a Nyugat az Ukrajnában kirobbant háborúért. De csak az a fél az agresszív, amelyik végül megindítja az inváziót, vagy az is, amelyik folyamatos geopolitikai terjeszkedésével, a másik érdekszférájának tudatos megsértésével ilyen helyzetet teremt? Az a nyugati információs buborékban fel sem merül, hogy az Egyesült Államok vezette blokk elmúlt harminc évben tett lépései logikusan vezettek idáig.
Természetesen Oroszország még geopolitikai értelemben egyre beszorítottabb helyzetében is választhatott volna más utat is, mint Ukrajna megtámadása – egy a mostanihoz hasonló méretű háború láthatóan nem szerepelt a tervei között –, az azonban így utólag már kijelenthető, hogy a felelősség megoszlik a konfliktusban közvetlenül és közvetetten érintett felek között. Nem lehet ugyanis nem észrevenni, hogy az Egyesült Államok mintha tudatosan terelte volna az ütközés felé az eseményeket, és ez akkor is inkább bűn, mint hiba, ha végül aztán Oroszország nem rántotta el a kormányt, és így következett be a csattanás.”- írta Stier Gábor.
