2024. március 28. - Gedeon, Johanna
EUR : 394.87
USD : 364.71
Időjárás ikon16°

Nagy Márton: A magyar gazdaságnak át kell majd állnia egy uniós forrás nélküli létre

Az árstopokat egyelőre nem vezetik ki, és egyszámjegyű infláció lesz év végére – ezt is mondta az elmúlt egy évét értékelő interjújában a gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak.

A külföldi működő tőke (az FDI) bevonására is rákérdezett a lap (kiválhatja-e az uniós forrásokat), mire a gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta: kiválthatja, sőt, jobb is az EU-forrásnál.

„A formáját tekintve mindkettő deviza-, és vissza nem térítendő forrás. Ha a tőke bejön és épít egy gyárat, előbb-utóbb újra meg újra fejleszteni kell, itt marad nálunk az az érték, nem úgy van, hogy holnap megfogom a gyárat, lebontom, aztán áthelyezem más országba. Hatását tekintve viszont az FDI jobb, a tőke elosztását a piac végzi, nem mi határozzuk meg, ezért pontosan tudja, hogy ”mit kell csinálnia„” – mondta Nagy Márton.

A miniszter szerint az uniós források hiányoznak ugyan a magyar gazdaságból, de „nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás.”

Ő úgy látja, hogy „közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk. A magyar gazdaságnak át kell állnia így is, úgy is egy uniós forrás nélküli létre.”

Ez nemcsak külföldi közvetlen befektetést (FDI) jelent, hanem hitel- és tőkeforrást is.

Kitértek a beszélgetésben arra is, hogy a kormány új állampapírszabályokat alkotott (részletesen ezekről itt). Nagy azt mondta, a kamatköltségek miatt továbbra is feszes helyzetben van a büdzsé, nekik pedig „az is feladatunk, hogy a kamatcsapdából gyorsan kikerüljünk, az infláció leszorításán és az állampapírpiac erősítésén keresztül. Az állam finanszírozása stabil, nem erről, hanem a költségekről van szó” – mondta, aztán eljutott oda is, hogy egyébként is, mit keres „8000 milliárd forint pénzügyi megtakarítás látra szóló betétben 0,5 százalékos kamat mellett, miközben az infláció 20 százalék feletti. Miért hagyjuk, hogy a lakosság vagyona elinflálódjon?”

Az új állampapírszabályokat ő úgy értékelte, hogy ők nem adóztatják a megtakarításokat, hanem „olyan megtakarítási formák felé tereljük a lakosságot ahol, a pénz megőrzi a reálértékét. Itt van például az önfinanszírozás kérdése is mint stratégia cél. A külföldiek részaránya újra növekszik, miközben az lenne inkább a fontos, hogy inkább belföldről finanszírozzuk magunkat, a hazai lakosság és az intézményi befektetők legyenek túlsúlyban.” A Bankszövetség kiritkájára azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy a lépések versenytorzító hatásúak lettek volna. „Jelenleg ugyanis nincs semmilyen árverseny, egyszerűen nincs mit torzítani, maga a szó sem létezik, hogy árverseny.”

Arra, hogy az általa elmondottak ellentétben állhatnak az EU gazdaságpolitikai ajánlásával, Nagy azt mondta: úgy érzi, akármit csinálnak, nem számít. „Még jó, hogy nem ők mondják meg, hogy mit kell itthon tennünk. Az árstopok kivezetését, amit a magyar jegybank is sürget, elég viccesnek tartom. Egyrészt a legfontosabb árstop a rezsivédelem, ami 2013 óta több millió magyar családot véd az elszegényedéstől, miért is kellene ezt kivezetni? De ilyen a kamatstop is, ami több száz ezer családot helyezett biztonságba” – mondta.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató