Július elején Vilniusban találkoznak a NATO-tagállamok vezetői, a fő téma a háború és Ukrajna lesz. A Szabad Európa több kormányzati forrása biztosra veszi, hogy addig a török és a magyar parlament is ratifikálni fogja a svéd csatlakozást.
Svédország és Finnország már több mint egy éve nyújtotta be az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására csatlakozási kérelmét a szövetséghez. Finnország azóta már tag, Svédország még mindig várja, hogy az ankarai és budapesti parlament jóváhagyja a felvételét – emlékeztet a Szabad Európa.
Törökország a svédektől azt kérte, a tagságért cserébe a svéd kormány vonja szorosabb megfigyelés alá a Svédországban működő kurd szervezeteket és politikai aktivistákat, működjön jobban együtt a török igazságszolgáltatással, amibe beletartozik az is, hogy adja ki Ankarának az általuk terrorgyanúsnak tartott személyeket.
„Amennyire tudjuk, ez lényegében megvalósult. Sőt arról is van információnk, hogy már történt ilyen kiadatás” – mondta egy illetékes, aki biztosra veszi, hogy a Billström–Çavuşoğlu-találkozó már szinte csak formalitás, Recep Tayyip Erdoğan újraválasztott török elnök rábólintott a ratifikációra, mivel pedig az elnökválasztással együtt tartott parlamenti választáson a pártja is kormányon maradt, a szavazás végeredménye is biztosra vehető.
Ezzel viszont a Szabad Európa több kormányzati forrása szerint is „teljesen elfogyhat a levegő Magyarország körül a vilniusi csúcson, ha addig nem mondunk igent”. Ugyanakkor a múlt héten a parlament ülésrendjéről tartott házbizottsági ülésen a lap információi szerint a jelen lévő kormánypárti honatyák semmit nem tudtak mondani a ratifikáció lehetséges időpontjáról.
A magyar kormány korábban informálisan azt jelezte Stockholmnak, hogy elvárnának egy „gesztust”, például hogy a svéd külügyminiszter látogasson el Budapestre, de a jelek szerint erre már nem fog sor kerülni.
A vilniusi NATO-csúcs fő témái az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott lehetséges válaszok lesznek.
