2024. április 14. - Tibor
EUR : 391.76
USD : 367.13
Időjárás ikon27°16°

3-4 milliárd forintos büntetés vár a baloldali pártokra

3,2 milliárd forintos bírság várhat az ellenzéki összefogás pártjaira. Az összefogásban részt vevő pártok levelet kaptak az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ) az úgynevezett „guruló dollárok” ügyében folyó vizsgálat jelenlegi állásáról. Az ÁSZ szerint az ellenzéki formáció 1,6 milliárd forint tiltott támogatásban részesült.

Akár 3,2 milliárd forint pénzbüntetéssel is sújthatja az Állami Számvevőszék a hat ellenzéki pártot, amelyek közös listát állítottak 2022-ben – értesült a Válasz Online. A  folyamatban lévő vizsgálat a kormány által „guruló dollárok” botrányaként fémjelzett ügyet érinti. A vizsgálat, a 2022-es országgyűlési választások idején Egyesült Államokból érkező támogatásokhoz kapcsolódik. A lap azt írja, ekkora büntetés alapjaiban veszélyeztetné az ellenzék 2024-es kampányát.

Információik szerint a 2022-es országgyűlési választásokon közös listát állító hat párt kapott levelet az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ): a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd.

A LEVÉLBEN A PÁRTOK GAZDÁLKODÁSÁT FELÜGYELŐ SZERV ARRÓL TÁJÉKOZTATTA AZ ELLENZÉKI FORMÁCIÓKAT, HOGY A VIZSGÁLAT SZERINT 1,6 MILLIÁRD FORINT TILTOTT TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLTEK A 2022-ES KAMPÁNYBAN, ÉS EMIATT AKÁR 3,2 MILLIÁRD FORINTOS BÜNTETÉSRE IS SZÁMÍTHATNAK.

A levél még nem jelenti azt, hogy a bírságot ki is szabják, ez egyelőre csak egy részjelentés-tervezet, amelynek kiadása a vizsgálat része. Az ÁSZ egyúttal jelezte a levélben, hogy a vizsgálat lezárásához még a NAV saját nyomozásának eredményeire is vár. Az ellenzéki pártok jogászai még vizsgálják az ÁSZ levelét. A pártok névtelenséget kérő tisztviselői azonban arra számítanak, hogy a büntetésből valóság lesz.

Márki-Zay és a guruló dollárok

A kormány tavaly ősz óta állítja, hogy az ellenzéki összefogás kampányát külföldről finanszírozták, illegálisan. Ezt a „guruló dollárok” kifejezéssel illeték. Az ÁSZ március óta vizsgálja az ügyet, és még a magyar elhárítás is nyilvánosságra hozott egy anyagot a saját nyomozati eredményeiről.

A vizsgálat alapja, hogy az Action for Democracy nevű, amerikai székhelyű szervezet jelentős összeggel, összesen talán 3 milliárd forinttal támogatta Márki-Zay Péter mozgalmát, a Mindenki Magyarországa nevű szervezetet a 2022-es választás előtt.

E támogatásból jelentős összegek mentek olyan cégeknek, amelyek az összellenzéki kampányon is dolgoztak. A két fő kedvezményezett a DatAdat csoport cégei és az Oraculum 2020 Kft. lehettek. Mindkét cég elsősorban online kampányokat szervezett az ellenzéknek. Az előbbi tulajdonosai között volt Szigetvári Viktor kampányszakértő, az Együtt párt egykori elnöke, valamint Ficsor Ádám, aki néhány hónapig a Bajnai-kormány titkosszolgálati minisztere volt. 

Az ellenzékkel szembeni vád alapja, hogy pártok külföldi kampánytámogatást nem fogadhatnak el.

AZ ÁSZ SZERINT 1,6 MILLIÁRD FORINTNYIT MÉGIS ELFOGADTAK, ÉS ILYENKOR A TILTOTT TÁMOGATÁS DUPLÁJÁT SZOKTÁK VISSZAFIZETTETNI, ÍGY JÖN KI A 3,2 MILLIÁRDOS LEHETSÉGES BÜNTETÉSI TÉTEL.

Az ellenzékiek kezdettől vitatták a tiltott pártfinanszírozást, ahogy az Action for Democracy is. Értelmezésük szerint párt nem kapott tőlük pénzt, hiszen a Márki-Zay-féle mozgalom nem volt párt. Illetve állítják, hogy nem választási, hanem szemléletformáló kampányokra adták a pénzt, és állami forrásuk nem volt, kizárólag magánszemélyek adományaiból küldtek Magyarországra támogatást.

A hat párt egyébként állítja: ők nem tudták, hogy Márki-Zay külföldi pénzekhez jutott, és ebből fizetett volna kampányt segítő cégeket. Az amerikai támogatásról a volt miniszterelnök-jelölt már a választás után, 2022 nyarán beszélt először nyilvánosan, egy Magyar Hang-féle podcastban.

Az ÁSZ visszautasítja a politikai vádakat

Az ÁSZ elnöke, Windisch László korábban azt mondta, hogy a vizsgálat törvény alapján zajlik, és az ezzel összefüggésben megfogalmazott politikai vádakat visszautasítja. Az ellenzéki pártok az ÁSZ-hoz beadták a kampányfinanszírozásról szóló beszámolójukat, ennek teljes körűségével összefüggésben azért is merült fel kétely, mert Márki-Zay Péter maga nyilatkozta, hogy a közös kampány jelentős részét nem a pártok, hanem a Mindenki Magyarországa Mozgalom finanszírozta.

 

(Index)

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató