Egészen pontosan a legnyilvánvalóbb hasznos idiótája.
Oroszország és egyes európai vezetők és pártok viszonyrendszeréről közölt cikket a The Economist.
A brit lap felidézi, hogy májusban a berlini orosz nagykövetség fogadást adott, amin olyan politikusok vettek részt, mint Gerhard Schröder volt szocdem kancellár, Egon Krenz, a kommunista NDK utolsó, most 86 éves vezetője, valamint Tino Chrupalla, a német rendszerkritikus jobboldali AfD párt társelnöke.
Mint az Economist írja, ezek a politikusok különböző módokon, de megértőek Oroszországgal szemben. A lap szerint az oroszok meggyőző ereje nem mondható sikeresnek Európa-szerte, ugyanakkor teljesen kudarcosnak sem.
Az Economist szerint ezzel kapcsolatban Európa hasznos idiótáinak – a hidegháborús kifejezés a kommunizmus akaratlan szövetségeseire utal – spektruma széles. A politikában a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali pártok sok mindenben nem értenek egyet, de Ukrajna kapcsán ezek a szélsőségek gyakran közeledtek egymáshoz,
amikor azonnali „békét” követeltek, amely az orosz agressziót valójában földterülettel jutalmazná.
A médiában és az akadémián az értelmiségiek úgy tűnik, még mindig szívesen figyelmen kívül hagyják Oroszország birodalmi szándékait és a bűnözésbe való belesodródását bizonyító bizonyítékokat, és ehelyett az európai összefonódást fájlalják, amit Amerika és Oroszország, vagy talán – még nagyobb spekulációval élve – Amerika és Kína közötti közvetítő háborúnak neveznek. És az üzleti világban, a többszörös nyugati szankciók ellenére, Oroszországnak még mindig rengeteg „barátja” is van.
A brit lap ezután arról ír: Orbán Viktor, 2010 óta Magyarország miniszterelnöke „a legnyilvánvalóbb” ilyen embere Vlagyimir Putyinnak, Oroszország elnökének. A „populista erős ember”
többször is bírálta az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást,
és folytatta Magyarország orosz gázimportját. Kormánya azt is elutasítja, hogy engedélyezze a NATO- és EU-tagországok által Ukrajnának adott fegyverek tranzitját – írja a brit lap.
Az Economist Ausztriát, Svájcot és Görögországot is megnevezi, mint akik nem sorakoztak fel egyértelműen Ukrajna mellett és Oroszország ellen. Ciprus, valamint az EU-n kívüli Szerbia és Törökország is felkerül aztán a brit lap listájára. Franciaországban a Le Pen-féle mozgalom, Olaszországban Salvini Ligája, Németországban pedig az AfD, illetve a baloldalon Sahra Wagenknecht és mozgalma nyitott az oroszokkal megértő narratívák iránt – áll az Economist cikkében.
(Mandiner)
