Ruhám megszaggatva kell bevallanom, hogy elég régóta nem követem feszült figyelemmel a hazai és nemzetközi popvilág legfényesebb csillagainak munkásságát – írja blogjában Bayer Zsolt.
Az én bűnöm. Egyszerűen megrekedtem a Pink Floyd, Deep Purple, Led Zeppelin, Santana, Eagles, Beatles, Omega, Illés (Fonográf), LGT, Bergendy (V’ Moto Rock), Nagy Feró vonalon. S persze még ezer más, de például a Fluor Tomi nevű fasz nincs ott az ezer között. Meg még sok más sem. De most kicsit utána olvastam a „haladók” munkásságának, és a következő „csodákat” találtam:
Fluor Tomi: Gecigránát
„Hé! Na, mi van buzikáim? Rázzad a picsád, te szopadék!
Minden oké? Rázzad a picsád geci, geci, geci!
Ez egy gecigránát, hé’, ne cibáld má’,
Nagyot robban, tudom, hogy lecidázná’,
Ha szőrös a picsád, akkó’ epiláljá’,
Kicsit büdös vagy baby, bepisáltá’?
A retinádon valami fehér folt van, meg a szádon,
De vedd úgy, hogy nem is szóltam!
Igyá’ még kicsit, nyami, gecis kóla,
nem is az iskolatej-program,
nyam-nyam-nyam-nyam,
Üvöltsd, ha finom a csaj,
Nyam-nyam,
Szájba csöcsöt azonnal!
Most már ki kéne baszni az összes ronggyal,
aki nyomul, mint egy ribanc, de közbe foglalt,
Mint a női WC, ahol körbe szophatod a jó nagyom
Öhö, Jó napot kívánok! Mi a szar, mi a szatyor?
Én, szétöllek dagadt, ha megfogod a faszom!
Nyissad a szád, jön a gecigránát,
ezzel szétrobbantok minden geci ládát,
Tátod a szád, jön a gecigránát,
jön a gecigránát, jön a gecigránát!”
Milyen büszke lehet a Tomira az anyukája! Biztos tátja a száját, mikor hallgatja a fiacskáját... Amúgy a Tomi ezt nyilatkozta:
„A popzene sajni demokratikus meg liberális.”
Jó tudni, hogy ezekben a körökben ez a demokrácia meg a liberalizmus. Így már érthető a sok tátott száj. (És akkor a „sajnira” kegyeleti okokból ki sem térek...) De ne álljunk meg félúton, nézzük a további műveket a tátott száj birodalmából. Van egy olyan, hogy Rózsaszín Pitbull. Na, azok így demokratikusak és liberálisok:
„Magyar pina
Fogadd meg az intelmem,
ha dán nővel baszol,
nagyon fáj, és szart sem ér,
így hamar elalszol.
Ha görög nőt kefélsz,
vigyázz a brikre
a fanszőrzete olyan,
mint egy rozsdás drótkefe.
Az orosz nőnek a pinája
nagyobb, mint egy harcigálya,
belefér egy jegesmedve,
harangozni lehet benne.
Ha a fjordok lányát keféled,
elönt majd a mélabú,
jegyezd meg hát barátom,
a norvég pina halszagú.
Ha német csajjal dugsz,
ne várj csodára,
elfáradsz, mire feljutsz
a vénuszdombjára.
A francia nőt erőlködés nélkül
megkapod,
utána egy álló hétig
moshatod a faszod.
A magyar pina világmárka,
az egész földön nincs párja.
A magyar pina világmárka,
a naprendszerben nincs párja.
Ha az eszkimó nőt hátulról
telibe baszod,
mintha puncsfagylaltba
dugnád a faszod.
Szépek a svéd lányok,
de bennük is van hiba,
a faszod majd összemegy,
mert fagyos a svéd pina.
Az angol nő a legrondább,
nincs is hasonló,
mindegy, honnan közelítesz,
olyan, mint egy ló.
A sötét éjben eltéveszted
a román pinát,
csodálkozik majd a lány,
miért dugod a talpát?
Ukrán csaj az meglepetés,
alul is szőke,
ha a nyelved beledugod,
hullik a szőre.
Fapapucsban járnak
a hollandus lányok,
tiszta ránc a pinájuk,
ha rá gondolok, hányok.
A magyar pina világmárka,
az egész földön nincs párja.
A magyar pina világmárka,
a naprendszerben nincs párja.
Magyar pinába magyar faszt,
gyerünk, emberek!
Ki magyar pinát kefél,
sosem kesereg.
Keféljetek naphosszat,
nagy lesz majd a nemzet,
az dőlhet majd hátra,
ki 4-5 lurkót nemzett.”
Na? Frankó mi? Liberális meg demokratikus. És jó nagyra van tátva az anyjuk... szája. De van még, mutatom! Van az a Belga együttes, na ők meg így nagy művészek:
Kavboj:
Nem volt oly rég Mexikóban,
szügyig tapostunk a hóban,
későre járt, hideg volt
és kiloccsant a kulacsból
a whiskey!
Tudtam én, hogy vakarnom kell,
a nyereg felett két centivel,
belémnyilallt, összerándult
és éreztem, hogy nagyon-nagyon
viszket!
Tripperes lett a trapperem,
piros színű a faszhegyem,
görbelábú büdös lotyó,
rámküldte a kuplerájok
átkát!
Visszamegyek, jól megverem,
vagy legalább jól megbaszom,
persze ez most nagyon fájna,
kiütne és lehánynám
hátát!
Egy kavboj, mit tehet,
egy kavboj, ha tripperes.
Egy kavboj, nem indián,
egy kavboj, nem mohikán.
Elmentem egy indiánhoz,
a mohikán fősámánhoz,
eléálltam, mondtam neki,
segítsél te táltos geci,
ebben!
Minden gyógynövényt kipróbált,
lószart kent rá az se használt,
nem segített Ő se rajtam,
de elnevezett Folyós Fasznak,
engem!
Visszatértem Mexikóba,
belelógattam a hóba,
kérdezgette a sok digó,
mit keres itt ez a gringó,
télen?
Még mindig megvan a tripperem,
Folyós Fasz lett a gúnynevem,
rajtam röhög a Vadnyugat,
kapjátok be a faszomat,
de tényleg!
Egy kavboj, mit tehet,
egy kavboj, ha tripperes.
Egy kavboj, nem indián,
egy kavboj, nem mohikán.
Megpróbálom, hátrahúzni, áááá-ááá-ááá...!”
Na gyerekek, ők a haladók, ők a művészek, ők a liberálisok meg a demokraták. És mindegyikük anyukájának nagyra van tátva a szája. A Fluor Tomi nagy örömére.
Szombaton, immár hetedik alkalommal adták át a Petőfi zenei díjakat. Idén kilenc kategóriában ismerték el a hazai könnyűzenei élet kiemelkedő előadóművészeit. Mint ismert, az év női előadója Tóth Gabi lett, az év zenekara elismerést pedig az Ismerős Arcok kapta meg. Több se kellett a módfelett elfogadó, korrekt és haladó gondolkodású baloldali liberálisoknak. Azonnal nekitámadtak a díjazottaknak, megkérdőjelezve, hogy a teljesítményük miatt kapták meg ezt az elismerést. Fluor Tomi, a Wellhello formáció rappere a Twitteren őrjöngött az eredmény láttán:
„Megveregetik egymás vállát az elvtársak, a popzene meg közben elszalad, és bizonyít úgy igaziból is, mert az sajni demokratikus és liberális."
Természetesen tudjuk jól, hogy a humorhoz hasonlóan, a zene is csak akkor jó, ha baloldalról érkezik és könyörtelenül rendszerkritikus. Ebből adódóan csak akkor lehet egy díj demokratikus és liberális, ha azt történetesen egy baloldali, liberális előadó kapja. Nem holmi népviseletbe öltözött, kereszténységét fennen hirdető énekesnő, vagy egy nemzeti giccsé nemesült együttes.
Még szerencse, hogy vagyunk azért az országban jópáran, akik nagyon szeretjük Tóth Gabi csodálatos hangját, és büszkék vagyunk arra, hogy van egy olyan énekesnőnk, aki felemelt fejjel meri vállalni a hitét az őt ért támadások ellenére. Illetve van nekünk egy Ismerős Arcok nevű együttesünk, akik gyakorlatilag komponáltak a magyar embereknek egy olyan nemzeti rockhimnuszt, amit tízezrek énekelnek könnyes szemmel, összekapaszkodva például egy-egy válogatott labdarúgó-mérkőzésen.
Fluor mellet természetesen a baloldali média egyik zászlóshajója, a mindig korrekt és tárgyilagos Telex is kiborult a díjazottak névsorát látva, a következőket írta egyik polkorrekt publicistájuk:
„Hol vigyorogva, hol szitkozódva követem évek óta a Petőfi Zenei Díj (PZD) sorsát, aminél jobban kevés rendezvény mutatta meg az elmúlt 15 évből, mennyire nincs vízió, szakmaiság vagy csak elképzelés arról, hogyan is lehetne díjazni a magyar popzenét. Most eljutottunk oda, hogy a NER által megszállt A38-on fizetett közönség előtt kiosztották a díjakat az udvartartásnak, hiszen 13 év kétharmad után minek figyelni a látszatra.(…)”
A szerző szerint nyilván az lenne az igazi szakmaiság, ha a kormány ellen fröcsögő formációk nyernék a díjakat. Nevetséges. De ezeket a rosszindulatú, irigy és módfelett gusztustalan megnyilvánulásokat úgy szabad csak felfogni, hogy ha egy zenei díjtól a baloldali liberálisok ennyire kikészültek, akkor bizony jó úton járunk, és végre a szakmaiság dönt. Gratulálunk a díjazottaknak!
