Ukrajna arra használta fel a fekete-tengeri gabonakereskedelmet, hogy jelentős hadi és üzemanyag-készleteket halmozzon fel – közölte Dmitrij Poljanszkij orosz ENSZ-nagykövethelyettes pénteken a szervezet Biztonsági Tanácsában (BT). Az uniós országok is kihasználták a megállapodást, hogy hasznot húzzanak az olcsó ukrán élelmiszerekből – mondta.
Az ENSZ által közvetített megállapodás egy évvel ezelőtti bevezetése óta a kijevi rezsim jelentős katonai és ipari ellátmányt, valamint üzemanyag… tárolási kapacitásokat épített ki a fekete-tengeri kikötőihez közeli területeken – mondta a diplomata az ENSZ BT ülésén, amelyet azután hívtak össze, hogy Oroszország úgy döntött, kilép a megállapodásból.
A megállapodás keretében védett területeken nagyszámú ukrán katona és külföldi zsoldosok is állomásoztak – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország orvosolta ezt a helyzetet most, hogy kilépett a megállapodásból.
Az ukrán hadsereg nem habozott, hogy a gabonaszállítmányok számára fenntartott humanitárius folyosókat felhasználva támadásokat indítson orosz katonai és polgári célpontok ellen – mondta Poljanszkij, hozzátéve, hogy sem az ENSZ, sem a nyugati országok nem reagáltak semmilyen módon az ilyen támadásokra.
“AZT AKARJÁK, HOGY CSAK TŰRJÜK EZEKET?” – KÉRDEZTE.
Az orosz hadsereg többször is beszámolt arról, hogy az ukránok légi és tengeri drónokkal is megpróbáltak támadni krími célpontokat, amelyeket az orosz védelmi rendszerek többnyire meghiúsítottak. Májusban Moszkva azt állította, hogy az ukrán erők a gabonafolyosókat kihasználva támadásokat intéztek a Krím ellen.
Magát a megállapodást, amelyet eredetileg humanitárius kezdeményezésként hirdettek, és amelynek célja a legszegényebb országok megsegítése volt az élelmiszerválság elkerülése érdekében, végül a Nyugat “kommercializálta” – mondta Poljanszkij.
“Az európaiak, akik az ukrán élelmiszertermékeket beszerzési áron vásárolják fel, majd feldolgozzák és magas hozzáadott értékű feldolgozott áruként adják tovább” – folytatta, hozzátéve, hogy az uniós országok kétszeresen is jól jártak az üzletből.
“MONDJÁk, HOL VAN ITT AZ A CÉL, HOGY A LEGSZEGÉNYEBB NEMZETEKET ÉLELMISZERREL LÁSSÁK EL?” – KÉRDEZTE.
Moszkva többször hangsúlyozta, hogy az Ukrajnából a megállapodás részeként exportált gabonának csak egy elenyésző százalékát szállították ilyen rászoruló országokba, míg a nagy része Európába került. Pénteken Guido Crosetto olasz védelmi miniszter is kijelentette, hogy “az exportált ukrán gabonának 95 százaléka nem Afrikába megy“. Ezt okolta a kontinensen emelkedő élelmiszerárakért, amelyek “destabilizálják az amúgy is nehéz helyzetben lévő régiókat”.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium júliusi jelentésében azt is közölte, hogy az ukrán búzaexport csaknem fele az EU-ban kötött gabonaegyezmény után. Törökország ugyanebben az időszakban az ukrán búza közel negyedét importálta, és csak nagyjából egyötöde ment a “világ többi részébe” – derült ki a jelentésből.
