Mint ismeretes, Reményi János a beleegyezése nélkül szerepelt az RTL egyik sorozatában, amivel megsértette Reményi János képmáshoz fűződő jogát a Content Factory Kft., A mi kis falunk című, az RTL Klubon látható filmsorozat gyártója.
A cég a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba – ezt állapította meg jogerős ítéletében a Győri Ítélőtábla.
A Kúria azonban máshogy ítélkezett a kérdésben.
A Kúria döntése alapján a Content Factory Kft. nem köteles sérelemdíj megfizetésére, továbbá nem köteles Reményi Jánosnak a felmerült perköltségét sem megfizetni, így a sorozatot gyártó cég által korábban átutalt sérelemdíjat és eljárási költség díját Reményi Jánosnak vissza kell utalnia a gyártó cégnek – tájékoztatott a Media1
A megdöbbentő eset kapcsán Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd elmondta, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja.
Az ügyvéd kiemelte, hogy a megbízója által jogerősen megnyert per alapján az RTL gyártó cége az általa hónapokkal ezelőtt kifizetett, összesen 2,9 millió forintot (300 ezer forint sérelmdíj és 2,6 millió forint perköltség) 8 napos határidővel követeli vissza az 5 gyermekes, lokálpatrióta, keresztény-nemzeti gondolkodású felperestől, aki bár kezdettől fogva értékrendi alapon ellenezte a nem egyszer magyar- és kereszténygyalázó sorozatot mégis berakták A mi kis falunk egyik epizódjába a róla engedélye nélkül készített felvételt.
Emiatt az Alkotmánybíróságtól fogják kérni annak megsemmisítését, rövidesen benyújtandó alkotmányjogi panasszal, amelyben a sérelemdíjat lenullázó és a feleket saját perköltségeik viselésére kötelező kúriai döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérni fogják.
A Kúria szerint ugyanis a sorozatban az engedélye hiányában jogellenesen szerepeltetett felperest semmilyen nem vagyoni sérelem nem érte, tehát nem jár egy fillér sérelemdíj sem neki, dacára annak, hogy ő és felesége a perben számos emiatti kellemetlenségről beszámolt és ez a Tatabányai Törvényszék, illetve a Győri Ítélőtábla szerint köztudomású tényként megállapítható volt.
Mindezt az ügyvéd szerint a felülmérlegelési tilalom miatt sem tehette volna meg a Kúria, másrészt azért sem, mert a Polgári törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése szerint a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíjra való jogosultsághoz további hátrány bizonyítása nem szükséges.
Gaudi-Nagy Tamás, aki egyúttal a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kiemelte, hogy azért is abszurd ez a döntés, mert a sérelemdíjnak a büntető funkcióját nem engedte alkalmazni a Kúria. Pedig a Content Factory Kft. alperes még a Kúria szerint is megszegte a filmkészítési szabályokat és megsértette Reményi János képmáshoz fűződő jogát, ráadásul emiatt a gyártócégnek bocsánatot is kellett írásban kérnie, amit meg is tett.
A bocsánatkérő levélben az RTL Klubon futó, A mi kis falunk című sorozat gyártója a következőket kellett közölje:
„A Content Factory Kft. megsértette Reményi János képmáshoz való személyiségi jogát azzal, hogy Reményi Jánosról hozzájárulása nélkül mozgóképes képfelvételt készített és ezen felvételt Reményi János hozzájárulása nélkül felhasználta oly módon, hogy elhelyezte azt az általa gyártott »A mi kis falunk« című tévésorozat 4. évad 4. részének 39. percében 3 másodperc hosszan 38:45-38:48 másodperc között, másrészt közlésre átadta a Magyar RTL Televízió Zrt. részére. A Content Factory Kft. az elkövetett jogsértés miatt ezúton elnézést kér Reményi Jánostól.”
„De ez a cégnek jelen állás szerint egy forintjába sem kerülne ez a jogsértés, tehát akár holnap is ilyet újra, pénzügyi jogkövetkezmények nélkül elkövethetne, ha így maradna ez az ítélet” – magyarázza az ügyvéd.
Az is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a Kúria a Polgári perrendtartásnak a perköltségre vonatkozó szabályait is kirívóan megsértette, annak ellenére, hogy a perbe vitt igények többségében a felperes nyert és perköltsége is magasabb volt az alperesnél. A peres felek csak akkor nem kötelesek viselni a másik fél perköltségét, ha a pernyertességük-pervesztességük közötti és a bíróságok által részükre megítélt perköltségek közötti eltérés nem jelentős.
Jelen esetben mindkét tekintetben a felperes felé billent ugyan jelentősen a mérleg, de a Kúria mégis mentesítette az RTL gyártó cégét a jogsértett perköltségének viselére alól.
A kúriai ítélet az ügyvéd szerint azért is Alaptörvényt sértő gyakorlatot jelent, mert azt üzeni a jogbiztonságot és a vonatkozó törvényi előírásokat sértő módon, hogy amennyiben egy jogsértett perelni kényszerül a sérelmére elkövetett személyiségi jogsértés megállapítása érdekében, úgy azzal kell számolnia, hogy ha pereskedése javarészt sikerrel is jár (az ellene elkövetett jogsértést sikerül megállapíttatnia és sikerül elégtétel adásra köteleztetni az alperest), és ráadásul jelentősen magasabb perköltséget is határoznak meg számára, mint a másik félnek, mégis nem jár neki sérelemdíj és a peres eljárásban a jogsértő fél védekezése miatt keletkezett tetemes költségeket semmilyen mértékben nem tudja áthárítani a jogsértőre.
Mindez szerinte a „baljós, következmények nélküli ország sötét időszakát idézi fel, ami tarthatatlan” – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.
(Mandiner)
