Az egykori parlamenti képviselő szerint csak mítosz, hogy Orbán egy konzervatív ikon, ehelyett csupán egy azon politikusok sorában, akik a választói haragot kihasználva maradnak hatalmon.
Kész Zoltán volt parlamenti képviselő véleménycikkét közli a Washington Examiner. Az egykori politikus, aki jelenleg a washingtoni Consumer Choice Center kormányzati ügyekért felelős munkatársa azt írta, Orbán Viktor infláció elleni intézkedései, beleértve a multinacionális vállalatok hibáztatását, inkább egy baloldali politikusra jellemzőek, nem pedig olyasvalakire, akire az amerikai konzervatívok példaként tekintenek.
Sőt, a szerző szerint a magyar kormány üzletellenes politikája az árkorlátozásokkal az 1950-es éveket idézi. A magyar miniszterelnök a kommunista korszakot átélt választóknak próbál tetszelegni azzal, hogy a hétköznapi embereket a korrupt vállalatokkal szemben védelmező bástyaként állítja be magát – fogalmaz Kész. Nem véletlen azonban, hogy a magyar kormány soha nem határozza meg, mi lenne a tisztességes mértékű profit, így bármikor azt állíthatja, egy adott vállalat nyerészkedik, és így extraadókat vethet ki. Ezért is alakulhatott ki az a korrupciós rendszer, amelyben csak azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek a kormányzat kegyét keresik – állítja a szerző.
Kész úgy véli, csak mítosz, hogy Orbán egy konzervatív ikon, ehelyett csupán egy azon politikusok sorában, akik a választói haragot kihasználva maradnak hatalmon. Ez pedig
lehetővé teszi, hogy az uniós források milliárdjait biztosítsák a kormányközeli oligarcháknak.
A publicisztika azzal folytatódik, hogy érthető, hogy a konzervatívok olyan példaképet akarnak találni a nemzetközi politikában, amellyel megmagyarázhatják a trumpizmust, és beilleszthetik őt a konzervatív eszmék ökoszisztémájába, de Orbán nem az a személy – vagy legalábbis nem kellene, hogy az legyen – jelenti ki a cikkében Kész Zoltán.
