2024. február 25. - Géza
EUR : 388.81
USD : 359.44
Időjárás ikon12°

Ukrán képviselő a hvg-nek: a magyaroknak, a cseheknek, meg a lengyeleknek sincs jövőjük

Az ukrán-magyar viszonyról, a háborúról és az oktatási törvényről is beszélt Ivanna Klimpus-Cincadze. Hol máshol? A HVG-nek adott veretes interjúban gyalázta hazánkat és a magyar kormányt az ukrjnai politikus.

„Sokkal rosszabb most a magyar–ukrán viszony, mint a háború kezdetén, 2014-ben volt” – mondja a hvg-nek Ivanna Klimpus-Cincadze, az ukrán parlament EU-integrációs bizottságának elnöke.

„Amikor most Orbán és Szijjártó Péter külügyminiszter arról beszél, hogy Ukrajna rovására kell rendezni a kapcsolatokat Oroszországgal, akkor arra kell gondolnom, hogy e mögött az áll, hogy a magyar kormány nem látja, mit képvisel az orosz állam, vagy az, hogy a legmagasabb szinten korrupt kapcsolat alakult ki Moszkva és Budapest között”

– fogalmaz az ukrán képviselő. Hozzáteszi, attól tart, még rosszabbak is lehetnek a kapcsolatok.



Mint mondja: „miközben nagyra értékeljük például az ukrajnai menekülteknek nyújtott támogatást és segítséget, furcsának tartom azt, hogy Magyarország lehúzza a szankciós listáról az orosz ortodox egyház vezetőjének a nevét”.

Szerinte a magyar kormány közvetve segíti azt, hogy Oroszország gyilkolhassa az ukránokat, amikor Magyarország blokkolja az Ukrajnának adandó nyugati segítséget, vagy amikor nem engedi át az ország területén az Ukrajnába érkező fegyvereket. Ivanna Klimpus-Cincadze azt mondja, Orbánék a politikájukat úgy akarják eladni, mintha az a nemzeti érdekek védelme lenne, „de mi ukránok nagyon sokat fizettünk azért, hogy megértsük, ingyen sajt csak az egérfogóban van”.

A képviselő szerint, „ha a Nyugat nem ad fegyvert Ukrajnának, vagy nem eleget ad, azzal nem csak Ukrajna államiságát ássa alá, hanem a nemzetközi jog alapelveit is – ebben az esetben viszont nincs jövője Magyarországnak, Lengyelországnak vagy Csehországnak sem”.

Az interjúban szóba került az ukrán oktatási törvény is.

Mint mondja, 2015 tájékán azt látták, hogy a kisebbségek lakta térségekben, ahol kizárólag anyanyelvi oktatás folyt, a diákok az iskola elvégzése után az alapszintű ukrán nyelvvizsga szintjét sem érték el.

„Úgy véltük, hogy valamit tennünk kell, és ezért léptünk annak érdekében, hogy a kisebbségi nyelv megőrzése mellett megtanulják az ukrajnai államnyelvet is.  Ezt a szándékot tükrözi a nyelv- és oktatási törvény”

– fogalmaz a képviselő.

Ivanna Klimpus-Cincadze azt állítja, hogy Ukrajna mindig is volt kész párbeszédet folytatni a kisebbségek képviselőivel, de a magyar közösség képviselőit Budapestről figyelmeztették, hogy ne vegyenek részt a dialógusban.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató