Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása után Németországba menekült ukrán menekülteknek jelenleg mindössze 20 százaléka dolgozik – írja a Die Welt.
AZ ENSZ SZERINT 2022 FEBRUÁRJA ÓTA VALAMIVEL TÖBB MINT 1 MILLIÓ UKRÁN MENEKÜLT ÉRKEZETT NÉMETORSZÁGBA. TÖBB MINT MÁSFÉL ÉVVEL KÉSŐBB NÉGYÖTÖDÜK TOVÁBBRA IS MUNKANÉLKÜLI – ÍRJA A DIE WELT.
Az ukránok integrációja a német munkaerőpiacra “lassan halad” a szomszédos Lengyelországhoz és Csehországhoz képest, ahol a menekültek mintegy kétharmadának van munkája – jegyezte meg a lap csütörtökön megjelent cikkében.
A különbség egyik fő oka a Die Welt szerint a német hatóságok által nyújtott nagyvonalú pénzügyi támogatás. Az ukránok havi 502 euró összegű, határozatlan idejű kifizetést kaphatnak, és a megélhetési költségeket is fedezhetik – fejtette ki a lap, amely szerint ez motivációhiányt okoz a munkakeresésben.
Lengyelországban a menekülteknek járó havi juttatás mindössze 66 euró, a menekült szálláson élőknek pedig négy hónap után a költségek felét kell fedezniük. A cseh hatóságok 200 eurós pénzügyi támogatást nyújtanak, amely öt hónap után 130 euróra csökken.
A lap tisztázta, hogy a Lengyelországban és Csehországban élő ukránok főként rosszul fizetett munkát végeznek, míg Németország “más stratégiára” támaszkodik, és a menekülteket – akiknek háromnegyede egyetemi diplomával rendelkezik – hat hónapos nyelvi és integrációs tanfolyamokra küldi, hogy képzettségüknek megfelelő munkát találjanak.
A Die Welt azonban azt állította, hogy a berlini stratégia “úgy tűnik, nem működik”. A Friedrich Ebert Alapítvány agytrösztjének adatait idézte, amelyek szerint 2022 októbere óta mindössze 1 százalékkal nőtt a dolgozó menekültek száma.
A “nehézkes német bürokráciát” is okolni kell azért, hogy késlelteti az ukránok munkaerőpiacra érkezését – írta a Die Welt. Míg más uniós országok gyorsan elhárították a jogi akadályokat a konfliktus elől menekülők elől, Berlin ragaszkodik az időigényes biztonsági ellenőrzésekhez és más eljárásokhoz.
A lap rámutatott a Razumkov Központ ukrán közvélemény-kutató intézet felmérésére, amely szerint az ukránok csaknem fele azt állította, hogy a németországi regisztráció során bürokratikus problémákkal találkozott.
Az ENSZ adatai szerint a Moszkva és Kijev közötti ellenségeskedések kezdete óta 5,8 millió ukrán menekültet regisztráltak Európában. A TASZSZ biztonsági forrásokra hivatkozva az év elején arról számolt be, hogy Oroszország több mint 5,2 millió, a harcok elől menekülő ukránt fogadott be, köztük mintegy 730 ezer gyermeket.
