2024. június 21. - Alajos, Leila
EUR : 395.57
USD : 368.31
Időjárás ikon32°22°

17 éve kezdődtek a gyurcsányi embervadászatok - Nem mondunk le a felelősök felelősségre vonásáról!

Közlemény!

17 éve kezdődtek a gyurcsányi embervadászatok, ekkortájt tombolt az állami terror 2006 szeptemberi hulláma- soha nem felejtünk, nem felejtetünk és nem mondunk le a felelősök felelősségre vonásáról!- írja a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a weboldalán.

17 éve ezen a napon kezdődtek a gyurcsányi embervadászatok, ekkortájt tombolt az állami terror 2006 szeptemberi hulláma. Ebből az alkalomból a 2006 őszi áldozatok túlnyomó részét képviselő és az állami terrorért felelősök felelősségre vonását mai napig követelő Nemzeti Jogvédő Szolgálat fontosnak látja, hogy a 2006 őszi állami terror eseményeinek lényegét ismét összefoglalja és ismét emlékeztessen ezekre a soha el nem évülő bűntettekre, amelyért felelnie kell az elkövetőknek. Emellett a felelősök, a velük szövetkezők és a rémtetteket tagadók soha nem kerülhetnek a hatalom közelébe!

A választási csalás és a magyar nép átverését beismerő hírhedt balatonöszödi Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követően országszerte követelték a hazug és nemzetrontó balliberális kormány távozását. Forrongott az ország, ma már nyilvánvaló, hogy népfelkelés zajlott, amely elsöpréssel fenyegette az akkori rezsimet. Csak idő kérdése volt, hogy mikor csap le a tiltakozókra az akkor már évek óta Gergényi Péter által irányított pártállami jellegűvé alakított rendőrség a fővárosban. A 2002-ben kormányra került MSZP–SZDSZ idején ekkorra már a rendőrség számos békés kormányellenes tüntetést erőszakosan és jogellenesen oszlatott fel, a résztvevőket önkényesen fogva tartották, majd koncepciós eljárás alá vonták, emiatt már sok jogvédő csatát vívtunk meg. A 2006 őszi rendőrállami módszerekhez hasonló eszközöket már évekkel előtte előszeretettel vetette be az balliberális akkori hatalom a másként gondolkodó jobboldali ellenzékiekkel szemben, de ezt 2006 őszén állami terror szintjére vitték, amit folytatott a balliberális kormányzat 2006 után is a bukásáig.

Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok (kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések, pl. Civil Bizottság Jelentése, Balsai jelentés, Országgyűlés jelentése, Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése) igazolják azt, hogy Gyurcsányék a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében szisztematikusan törvénytelen karhatalmi erőszakot alkalmaztak és rátámadtak 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers erőszakkal. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt.

Már az MTV székháza elleni 2006. szeptember 18-i ostrom estéjén és az azt követő hajnalon már érkeztek hozzánk bejelentések a rendőri erőszak áldozatává vált jogsértettek érdekében. Szemtanúk, barátok és kétségbeesett szülők kértek jogi védelmet a bajba kerülteknek.

Másnap este 2006. szeptember 19-én pedig elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadtak. Aznap délelőtt Gyurcsány ugyanis az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a számukra vereséggel végződött tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást. A rendőrök felső szintű utasításra egyre kegyetlenebbé váltak, és szeptember 19-én este, 20-án hajnalban kiteljesedtek a budapesti embervadászatok, amelyek szeptemberi hulláma egészen szeptember 21-ig tartottak.

A 2006 szeptemberi embervadászatok során válogatás nélkül agyba-főbe vertek tüntetőket, hazafelé tartókat, járókelőket. Az elfogottakat több esetben először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba. Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban.

A főváros fogdái megteltek megfélemlített, többségében sérült, a védelemhez való jogtól megfosztott, megalázott fiatalokkal, akikről szeretteik napokig nem tudtak semmit.

Rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak buliból hazafelé tartó fiatalokra, véresre verték, begyűjtötték, majd képtelen gyanúsítások alá vonták őket és önkényesen őrizetbe vették őket.

Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, akik sokszor hetekig tartó fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át, mert a bv-intézetekben is tombolt az erőszak: magyarságukban megaláztak és megvertek sokakat.

Futószalagon zajlottak a jogi megtorlások, statáriális ítéletek esküszegő bírók és ügyészek közreműködésével, akik nem kerültek elszámoltatásra a politikai és rendőri vezetőkhöz hasonlóan.

Érdemes meghallgatni a Kossuth Rádió “Jó reggelt Magyarország” c. műsorának 2022. szeptember 26-i adását, amelyben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a budapesti embervadászatokról, amikor fékeveszetten tombolt a gyurcsányi terror szeptemberi hulláma.

A véres embervadászatok 2006. szeptember 19-21. közötti napjai után a rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi  terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után az akkori  legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek: gumilövedék- és könnygázgránát sortüzek, lovasroham, vízágyús támadások, tömeges verések, kegyetlenkedések, csonttörések, szemkilövések, önkényes elfogások és másnap hajnalig tartó embervadászatok.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat. A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt. De a terror halálos áldozatának tekintjük a tavaly decemberben elhunyt Nagy Lászlót is, aki a 2006. október 23-i bestiális szemkilövés miatt egyik szeme világát vesztette el és élete súlyos válságba került, amiből nem volt kiút. A rendőrterror áldozatának tekintjük az idén márciusban elhunyt Apáthy Gabikát is, akit 2006. október 23-án lőttek nyakon az Astoria közelében és aki ezen sérülés terheit hordozta haláláig.

Az EU érdemben sem akkor, sem azóta emiatt semmilyen kifogást nem fogalmazott meg a balliberális kormánnyal szemben és farizeus módon máig azokra tekint szalonképes “demokratikus” partnerként, akik az állami terrorért felelősek vagy azoknak az akkori emberi jogi bűnökről cinkosan hallgató szövetségesei.

A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket.

A Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a CÖF az állami terror 15. évfordulója alkalmából ezért is közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a “2006 – A terror napjai” című filmsorozat, amelynek néhány része tavaly a 2006 őszi állami terrort bemutató, a “Vérbe fojtott szabadság” c. országos vándorkiállításon is látható volt. Ezt a hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos), dr. Gaudi-Nagy Tamás a jogi szakértő volt.

A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámáról a sorozat első öt része szól, amelyek megtekintését ezen évforduló kapcsán mindenkinek ajánljuk. A 2. rész például bemutatja Dukán Dániel akkori egyetemista véres meghurcoltatásának történetét, ebben mint cseppben a tenger ott van minden elemében a terror :

Gyurcsány Ferenc hatalomgyakorlását és politikáját a politikai kalandorságnak és a gátlástalanságnak a globalista nemzetközi körök feltétlen kiszolgálásával ötvözött rendkívül veszélyes elegye jellemezte és jellemzi máig. Ennek a nemzetrontó gyurcsányizmusnak az egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ez vezetett a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz.

Rendkívül visszás, hogy a ma már a jobboldali politikusok, szakértők és sajtó által is helyes módon terrorcselekménynek nevezett 2006 őszi gyurcsányi hatalmi erőszak és megtorlási időszak 16. évfordulóján a témát feldolgozó, említett dokumentum-filmsorozat rendezője, producere, Budaházy  György és 16 társa ellen 13 évig zajlott (három vádlott ellen még zajlik) egy önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőeljárás állítólagos terrorcselekmények miatt. Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében bűntelenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, sőt az ellenzék vezére.

Ezt a feloldhatatlan ellentmondást egyre többen érzik, ráadásul éppen a 2006-os állami terror 16. évfordulójára időzítette Gyurcsány Ferenc pártja cinikus módon az úgynevezett “árnyékkormány” megalakítását.  Szerintünk továbbra is egy fegyházbeli árnyékszék alakítása lenne indokolt feladat az életfogytig tartó szabadságvesztésre való elítélésre érdemes bukott miniszterelnök számára.

Mindez sokakban ismét előhozta azt az igényt, hogy a 2006 őszi igazságtétel mérlegén javítani kellene. Legalább a gyurcsányi időszak meghurcoltjainak kegyelmi mentesítésével. Széles körű társadalmi egyetértés alakult ki a téren és ez eredményezte, hogy Budaházy György és 12 társai ügyében a visszásságokkal terhelt büntetőeljárás államfői kegyelemmel lezárásra került. A még vád alatt álló három vádlott esetében is szükségesnek látjuk a kegyelemet, ráadásul eljárásit, mivel annak számos nemzeti, jogi, politikai és humanitárius indoka van.

Végül ajánlunk megtekintésre három 2006 őszi tényfeltáró dokumentumfilmet is,  főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:

1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) – a terror története egy filmben 8 megrázó eseten keresztül

2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)

3.„Áldozatok 2006” (készítette: Skrabski Fruzsina filmrendező és munkatársai a terror 15. évfordulójára, többek között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és egyes jogsértett partnerei közreműködésével)

A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.

A véres terrorakció-sorozat után az akkori  politikai-rendőri vezetők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt  rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van jogi lehetőség.

Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

A halottak emléke, de az élő áldozatok megélt szenvedése is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és a nemzeti jogvédők  ne adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (a Hunnia ügy három még mindig eljárás alatt álló vádlottja, köztük a neves régész, dr. Szücsi Frigyes, aki egyébként szeptember 21-én a Hazatérés Templomában tart előadást „A kaganátustól az Árpád korig” címmel) is végre megkapják a kegyelmet.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató