Az idei Budapest Fórum szervezői, felszólalói és pénzelői között visszaköszönnek olyan nevek, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok kockázatelemző nyári jelentésében is szerepelnek. Az amerikaiak háborúpárti desszerttel készülnek, de az Action for Democracyt ezúttal kihagyták a műsorból Karácsony Gergelyék, számolt be a Magyar Nemzet.
„Hülye, ignoráns társadalom” él Magyarországon az amerikai–magyar Kati Marton, a dollárbaloldal finanszírozási botrányában elhíresült Action for Democracy (A4D) tanácsadó testületi tagja szerint
— írta meg egy éve a Magyar Nemzet a tavalyi Budapest Fórumon készült beszámolóban. De a szintén amerikai–magyar Charles Gatinak, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem politológusának — és Martonhoz hasonlóan a magyarországi balliberális ellenzék egy másik amerikai összekötőjének – is volt egy-két keresetlen szava az Orbán-kormányról és hazánkról.
A szerdán kezdődő idei, kétnapos Budapest Fórum programja szerint ők ezúttal nem szerepelnek a felszólalók között, ahogyan Korányi Dávid, az A4D szintén Amerikában élő kulcsembere sem.
Az A4D háttérbe vonása összefüggésben lehet a dollárbaloldal egyre terebélyesebb finanszírozási botrányával és az azt övező sajtónyilvánossággal. A szervezők — a Karácsony Gergely vezette főváros, a jelentős részben Amerikából pénzelt Political Capital (PC) kutató- és tanácsadóintézet, valamint a Soros György alapította CEU Demokrácia Intézete — aligha ennek további emlegetésében érdekeltek.
A prímet ezúttal európai biztosok viszik majd, a felszólalók és támogatók listája pedig állatorvosi lóként mutatja, milyen nemzetközi támogatói hálózatra épít a magyarországi ellenzék a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások előtt.
Két olyan európai biztost is meghívtak, akik az úgynevezett jogállamisági vitában a magyar kormány ismert támadói közé tartoznak. Vera Jourovát, az Európai Bizottság cseh alelnökét, valamint Didier Reynders belga liberális politikust is felkérték. Utóbbi csak online kapcsolat révén lesz jelen az előzetes program szerint, kihagyva ezúttal az informális kapcsolatépítést a szervezőkkel, ugyanúgy, ahogy Helena Dalli szocialista párti máltai biztos, aki a genderkérdésről beszél majd. Ez az egyik fő vitapont a magyar kormány és Brüssszel között.
Jourovával 2020-ban annyira elmérgesedett a viszony, hogy Orbán Viktor kormányfő a visszahívását sürgette az Európai Bizottságból, miután az alelnöknő hazánkkal kapcsolatban „beteg demokráciáról” beszélt, és úgy fogalmazott, a magyar médiában alig jelenik meg a kormánnyal kapcsolatos kritika, így a magyarok nagy része nem tud saját véleményt alkotni.
1/2 PM Orbán to Pres @vonderleyen calling for resignation of Commissioner @verajourova: her statements are ‘innappriate & unacceptable, a blatant violation of the principle of sincere cooperation, incompatible with her current mandate, therefore her resignation is indispensable" pic.twitter.com/sdyGDq9LBJ
— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) September 29, 2020
Mindenesetre Jourová – aki uniós pénzeink visszatartásában is szerepet játszott – belefáradhatott az erőfeszítéseibe, mivel nemrég bejelentette, 2024-ben távozik Brüsszelből. Igaz, a jelenlegi cseh belpolitikai erőviszonyokat tekintve nem is lenne esélye az újrajelölésére. Ugyancsak a liberális erőtérből való Didier Reynders, aki – szintén nem összefüggésben a magyar uniós pénzekkel
– a magyar igazságszolgáltatás függetlensége című végtelenített szalagot kezeli a brüsszeli magnónál, miközben ő maga a legkevésbé sem sorolható a legtisztább kezű brüsszeli biztosok közé. Jelezte érkezését Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti politikus is, aki az Európai Parlament magyar jelentéstevőjeként nem kevesebbet állított, mint hogy
Ma Magyarország konkrét veszélyt jelent. Először is azért, mert van egy hely, Budapest, ahol az orosz befolyás továbbra is létezik. Évek óta tudjuk, hogy a kormány szervei, a titkosszolgálatok az oroszoknak szivárogtatnak.
Ezért fideszes európai parlamenti képviselők az ő visszahívását is kezdeményezték tisztségéből.
(Magyar Nemzet)
