Két hét elteltével újra a Kossuth Rádióban kezdte a napját Orbán Viktor. A miniszterelnök szeptember végén volt legutóbb a Jó reggelt, Magyarország című műsor vendége, akkor a nyugdíj-kiegészítés és az ukrajnai háború volt a fő téma.
Azóta azonban sok minden történt: választás volt Szlovákiában, visszatért az EU-s ügyekben és az ukrajnai háború kérdésében Magyarország szövetségesének nevezhető Robert Fico, valamint múlt hét szombaton kitört egy újabb, minden eddiginél brutálisabb izraeli-palesztin konfliktus.
A miniszterelnököt először erről kérdezték péntek reggel. Orbán Viktor elmondta: általánosabb emberi szempontból közelítve a terror elfogadhatatlan. „Ezek olyan brutális dolgok, amelyektől az ember megrendül. Adjunk hálát a Jóistennek, hogy nekünk nincs ilyen bajunk. Adjunk hálát, hogy micsoda érték a biztonság, amiben élünk” – mondta a kormányfő, hozzátéve hogy ennek a helyzetnek a megvédése a választott vezetők feladata.
„Az első, amit remélünk, hogy mindenkit kihozzunk, aki magyar. A képességek rendelkezésre állnak, de ez nem olyan egyszerű, mert sok turistával nehéz megértetni, hogy veszélyben lehet” – folytatta Orbán,
megerősítve hogy eddig nem tudni magyar áldozatról.
Orbán szerint temrészetes, hogy Netanjahúnak most az van a fejében, hogy ilyen ne történhessen meg soha többé. „Most még nincs államközi háború, az akkor lenne, ha Izrael valamelyik szomszédjával háborúba keveredne. Ez nagyon súlyos helyzetet teremtene, megrengetné az egész térségét” – mondta Orbán.
A dolgok már éppen kezdtek jól alakulni a dolgok Közel-Keleten – fogalmazott Orbán, aki szerint Donald Trump kormányzása idején sokat javultak az arab-izraeli kapcsolatok. A terrortámadás ellenére meg kellene menteni szerinte mindent az elmúlt évek közeledéséből.
A Nyugat-Európában zajló szimpátiatüntetésekről szólva a kormányfő megjegyezte: Magyarországon ilyeneket nem lehet tartani, mert az önmagában terrorveszélyhez vezetne.
„Ezzel szemben Nyugat-Európában vannak ilyenek, és vannak hozzá emberek, akik helyeslik az ilyen akciókat. Adjunk hálát a Jóistennek, hogy nekünk 2015-ben helyén volt az eszünk, és megépítettük a kerítést” – jegyezte meg a kormányfő.
„A magyar kormánynak meg kell védenie a zsidó magyar állampolgárokat, és nem szabad, hogy veszélyben érezzék magukat. A veszélyek korában is helyt kell állnia a magyar kormánynak” – fogalmazott,
ezért is akadályozzák meg a terrorizmus melletti tüntetéseket.
„Minden tiszteletem mellett azt kell mondanom, hogy vakok” – mondta az uniós migrációs csomagról, amit a magyar kormány ellenez. Az unió meghívja a migránsokat Európába Orbán szerint, és szét akarja osztani a menekülteket a tagállamok között. „Egy rossz dolgot akarnak ránk erőlteti, a helyzet abszurd” – tette hozzá. Egyetlen modell vált be Európában a migrációs politikában szerinte: a magyar.
Orbán ezt követően kijelentette, hogy politikailag kell védekezni, mert az EU politikai döntéssel és jogi erőszakkal ránk erőltet egy új migránsrendszert, félretolva a korábbi megállapodásokat. „Brüsszelben változás kell” – hangoztatta a miniszterelnök a jövő júniusi EP-választásra utalva. Hozzátette: erre azért is van szükség, mert „Brüsszel nem segít, hanem rombol”.
„Az uniós vezetők szembemennek a saját népükkel, amikor meghívják a migránsokat” – mondta Orbán, aki szerint Magyarország az egyetlen józan hang Orbán szerint, ahol megkérdezték az embereket, akarnak-e menekülteket beengedni. (Vasárnap ez megtörténik Lengyelországban is, ahol a választással egybekötött népszavazást tartanak a migránskérdésről.)
Orbán szerint ha megkérdeznénk az európai embereket, ők is a magyar állásponttal értenének egyet.
A következő téma az infláció volt, amely a minapi adat szerint most már 12 százalék körülre csökkent. Orbán nem lát olyan tényezőt, ami megakadályozná, hogy az év végére tíz százalék alá menjen az infláció. A kormány átvállalta az infláció elleni harc feladatát és felelősségét, mert „a jegybank nem tudta volna ezt az özönvizet megakadályozni”. A gazdaság működésétől idegen eszközöket is be kellett vetni szerinte a gyógyulás érdekében, de ez meghozta az eredményt.
ORBÁN 2023-AT AZ INFLÁCIÓ LETÖRÉSÉNEK ÉVÉNEK NEVEZTE, HOZZÁTÉVE HOGY JÖVŐRE ÚJRA A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS LEHET A FÓKUSZBAN.
Ezt hátráltathatja, hogy több fontos EU-s országban is lefelé módosultak a gazdasági várakozások, márpedig Magyarország gazdasági teljesítménye szorosan kapcsolódik az uniós országokhoz is, hiszen nagyrészt oda exportáljuk a termékeinket. Ha azonban visszaesésben lesznek, nehezebb lesz eladni nekik, ezért kell új kapcsolatokat keresni Dél-Amerikától Vietnámig, fejtegette Orbán. A miniszterelnök szerint a világban zajlik egy nagy vita, ami arról szól, hogy külön kell-e választani a nyugati és keleti gazdaságot, vagy összekapcsolni.
A MAGYAR KORMÁNY SZERINT ÖSSZE KELL KAPCSOLNI, ORBÁN EZÉRT IS UTAZIK JÖVŐ HÉTEN KÍNÁBA, AHOL TÖBB FONTOS TÁRGYALÁS VÁR RÁ
„Beruházásokat kell létrehozni Magyarországon, és utána azokat a termékeket el kell adni” – mondta a miniszterelnök, és arról beszélt, ebben a kormánynak is van feladata.
Végül a miniszterelnököt megkérdezték Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjáról is. Orbán kiemelte, hogy mindkét tudósunk „Mélymagyarországból” jött, nem a budapesti belvárosból, nem amerikai középiskolákat kijárva jutottak fel a csúcsra.
SZERINTE EZ AZT MUTATJA, HOGY FANTASZTIKUS KOPONYÁK VANNAK MAGYARORSZÁGON, AKIK EGY KIS LEHETŐSÉGGEL FANTASZTIKUS TELJESÍTMÉNYRE KÉPESEK.
Hozzátette: nem az a problémánk, hogy túlbecsüljük magunkat, hanem az, hogy inkább alulértékeljük a saját képességeinket. „Ne féljetek magyarok, elég tehetségesek vagytok, hogy a legnehezebb időszakban is sikerre jussatok” – a miniszterelnök szerint ez az üzenete Karikó és Krausz Nobel-díjának.
