A Hungarikum Bizottság keddi ülésén döntött arról, hogy a sokak által szívesen fogyasztott lángos és az erdélyi faragóművészet remeke, a székelykapu is bekerül a hungarikumok közé.
„A Hungarikum Bizottság mai döntésével két új elemmel bővült a hungarikumok gyűjteménye” – jelentette be Facebook-oldalán Nagy István. Az agrárminiszter tájékoztatása szerint az egyik új hungarikum a székelykapu. Az erdélyi faragóművészet és a díszítőművészet értékét őrző hagyományos építészeti elem, amely a székelyföldi házak bejáratánál látható. A másik magyar különlegesség a lángos. A miniszter szerint ennek a hagyománya a kenyérsütés tradíciójával szorosan összefügg és igazi magyar specialitásnak számít.
A hungarikum egy olyan gyűjtőfogalom, amely megkülönböztetésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző egyediségével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.
A hungarikumtörvény írja le és szabályozza, hogy mi számít hungarikumnak.
A Magyar Értéktár is két új elemmel bővült: a bokortanyával és a zselici hársmézzel.
A bokortanya ez az egyedülálló településszerkezet hazánkban csak Nyíregyháza környékén jellemző
– írja posztjában Nagy István. A bokortanyákat a tirpákok, vagyis a 18. század közepétől betelepített szlovák ajkú emberek hozták létre.
A méhészkedéssel is foglalkozó agrárminiszter számára különösen kedves, hogy a zselici hársméz is bekerült a Magyar Értéktárba. Somogy és Baranya vármegye határán lévő Zselicben a méhészkedés és a hárs mézeltetése a 13. századig vezethető vissza. Nagy István szerint, ha valaki a hársmézről beszél, az zselici hársmézről beszél.
Úgy vélem, a hungarikumok azonosítható részei a magyar kulturális örökségnek, amelyek hozzájárulnak a nemzeti identitáshoz és a magyarokra jellemző értékek további megismeréséhez – írja az agrárminiszter a közösségi oldalán.
